Pesti Srácok

Megölték az Iszlám Állam nyugat-afrikai vezetőjét

Megölték az Iszlám Állam nyugat-afrikai vezetőjét

Nigéria legfőbb tábornoka csütörtökön megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint végeztek az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartomány (ISWAP) nevű felkelőcsoport vezetőjével, Abu Musab al-Barnawi-vel, aki szorosan kötődött egy másik afrikai iszlamista szervezethez, a Boko Haramhoz.

– mondta Lucky Irabor, a védelmi vezérkari főnök az újságíróknak az abujai elnöki villában, anélkül, hogy részletezte volna – számolt be róla a Hirado.hu a France24 hírportál értesüléseire hivatkozva. A Daily Trust című észak-nigériai napilap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva pedig arról számolt be, hogy al-Barnawi augusztus végén meghalt. Azt írta, hogy a különböző források különböző beszámolókkal szolgáltak arról, hogyan halt meg az ISWAP vezetője.

Al-Barnawi a fia volt a Boko Haram alapítójának, Muhammed Juszufnak, akinek 2009-es rendőrségi meggyilkolása volt az egyik kiváltó oka annak, hogy a csoport teljes körű felkelést indított Nigéria északkeleti részén. Yusuf halála után Shekau lett a Boko Haram vezetője. Vezetése alatt a szervezet robbantásos merényleteket, gyilkosságokat és tömeges emberrablásokat hajtott végre. 2014-ben a csoport világhírnévre tett szert, amikor 270 lányt rabolt el a Chibok városában lévő iskolájukból. 2015-ben Shekau hűséget fogadott az Iszlám Államnak, de a következő évben az Iszlám Állam al-Barnawit nevezte ki nyugat-afrikai vezetőjének. Shekau visszautasította lefokozását, és a kettő szétvált, al-Barnawi pedig az ISWAP harcosait a Csád-tó partjára költöztette, ahol ők lettek a domináns felkelők. A nyilvánosságra éhes Shekauval ellentétben al-Barnawi visszafogottan viselkedett, tartózkodott attól, hogy videókon szerepeljen, vagy felelősséget vállaljon a támadásokért. Idén júniusban al-Barnawi egy hangfelvételen bejelentette, hogy riválisa, Shekau meghalt, miután egy robbanószerkezetet robbantott fel, miközben az ISWAP harcosai üldözték egy csatát követően.

PestiSracok facebook image

Forrás: Híradó.hu; Fotó: Képernyőfotó

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.