Pesti Srácok

Nem Karikó Katalin kapta a Nobel-díjat

Nem Karikó Katalin kapta a Nobel-díjat

A nagy várakozásokkal és a magyar reménnyel ellentétben nem Karikó Katalin, hanem David Julius és Ardem Patapoutian kapta az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A koronavírus hosszan tartó árnyékában sokan kezelték kiemelt esélyesként Karikó Katalin kutatóbiológust, biokémikust és kutatótársát, Drew Weissmant, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatóit.

David Julius és Ardem Patapoutian felfedezése megmagyarázza, hogyan érzékeli a testünk a hőmérsékletet és az érintést; megmutatja azokat a receptorokat, amelyeken keresztül a jelek eljutnak a bőrtől az idegrendszerig. Az azonosított ioncsatornák nagyon fontosak számos élettani folyamat és betegség esetén.

Karikó Katalin kutatási eredményei alapján abszolút a Nobel-esélyesek körébe tartozott; Karikó és Drew Weissman februárban elnyerték a Rosenstiel-díjat, augusztusban pedig a Horwitz-díjat, és azóta sem áll meg a díjeső, ami persze egy potenciálisan Nobel-díj-várományos felfedezés esetében nem meglepő. Az említett két díjat azonban a tudományos körökben – főleg az orvosi területen – úgy tekintik, mint a Nobel-díj közvetlen előzményét. Emellett Karikóék elnyerték a Breaktruogh Prize-t (Áttörés-díjat) is, amit sokan a tudomány Oscar-díjának tekintenek: többek között Stephen Hawking is kiérdemelte. Jelentős a Lasker-díj is, amit amerikai Nobel-díjnak is neveznek.

A Nobel-díjakat összesen öt kategóriában (az orvosi-élettani mellett a fizikai, kémiai, irodalmi Nobel-díjat, valamint a Nobel-békedíjat, és a közgazdasági Nobel-emlékdíjat) ítélik oda. A kitüntetettek nevét idén október 4. és 11. között hozzák nyilvánosságra, az úgynevezett Nobel-héten. A hivatalos díjátadó minden évben Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én van. A Nobel-díjakat 1901 és 2020 között 603 alkalommal ítélték oda.

PestiSracok facebook image

Forrás: élő adás; Fotó: Karikó Katalin Facebook-oldala

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.