Pesti Srácok

Olaszországban a több millió oltásellenes miatt akadozhat a termelés és a közlekedés

Olaszországban a több millió oltásellenes miatt akadozhat a termelés és a közlekedés

Az olaszországi lakosság több mint tizenöt százalékát képviselő oltásellenesek miatt fennakadás keletkezhet a közigazgatásban, a termelésben és a közlekedésben is – jelezték a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek kedden, három nappal a munkavégzéshez kötelező védettségi igazolás bevezetése előtt.

Az oltásellenesekből – becslések szerint – mintegy 3,3 millióan dolgoznak jelenlétben: 2,2 millióan a magánszektorban, 340 ezren a közigazgatásban, valamint 740 ezren önálló munkavállalók. Az oltásra nemet mondó közalkalmazottak soraiban 11 ezerre teszik az egészségügyben dolgozók számát, 90 ezerre az oktatásban dolgozókét, 86 ezerre a fegyveres és biztonsági erők tagjait, 156 ezerre a minisztériumokban és más állami intézményekben dolgozókét. Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók számára egyébként már nyáron bevezették a védettségi kötelezettséget, sokan mégis "ellenálltak".

Október 15. lesz az első nap, hogy minisztériumi dolgozók, benzinkutasok, gyári munkások, fodrászok, buszvezetők, pincérek és számos más szakma képviselője kizárólag védettségi igazolással állhat munkába. Védettségnek számít, ha valaki már legalább egy adag oltásban részesült, átesett a betegségen, vagy negatív teszteredményt mutat fel. A rendelkezés 23 millió munkavállalót érint az állami és a magánszektorban. Az egészségügyi minisztérium által kiadott igazolás hiányában a munkaadó feladata lesz, hogy a védettség nélküli dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldje mindaddig, amíg nem pótolja a védettségi igazolását. A rendelet jelenlegi változata értelmében a védettség nélküli munkavállaló nem veszíti el állását, de a fizetésétől elesik, és hosszú távon helyettesíthetővé válik. Védettség nélküli munkavégzés esetén a munkaadót és a dolgozót is fejenként 400 eurótól 1500 euróig terjedő bírsággal büntethetik.

Az intézkedés bevezetése előtt három nappal a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek úgy látják, hogy nem lesz problémamentes a védettség kötelezővé tétele. Példaként a családoknál dolgozó olasz és külföldi bejárónőket említették, akiket gyakran feketén foglalkoztatnak. Olaszország egyik legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a CISL adatai szerint a milánói közlekedési vállalat (ATM) dolgozóinak 25 százaléka még egyetlen adag oltást sem vett fel. Péntektől, ha a dolgozók negatív teszteredmény nélkül jelentkeznek munkára, hazaküldik őket. A CISL azt hangoztatja, hogy nincsen elég dolgozó a védettség nélküliek pótlására. A szakszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az észak-olasz iparvidék gyáraiban fennakadást okozhat a munkába álló dolgozók egyenkénti ellenőrzése.

PestiSracok facebook image

Hasonlóképpen a minisztériumokban sem tudják majd külön-külön leolvasni az igazolási dokumentumot, amelyhez nem is készültek el időben a megfelelő beléptető-kapuk. A közigazgatási miniszter, Renato Brunetta úgy reagált, hogy akkor majd turnusokban léptetik be a közalkalmazottakat. További kérdést vet fel, hogy mi lesz az országban dolgozó és Szputnyik V-vakcinával oltott kelet-európai munkavállalókkal, akiknek többsége idősgondozóként, fuvarozóként, az üdülőhelyeken idénymunkásként és a hajóközlekedésben a személyzet tagjaként dolgozik. Az őket foglalkoztatók mostanáig elfogadták az általuk felmutatott védettségi igazolást, amelyet teszteléssel erősítettek meg.

Az október 15-én életbe lépő rendelet szerint a védettségi igazolást negatív teszteredmény válthatja ki, amelyet a dolgozóknak 48 óránként kellene felmutatniuk. A gyógyszertárakban is elvégezhető antigén-gyorsteszt felnőtteknek alkalmanként 15 euróba (450 forintba) kerül, és havonta legfeljebb tizenkétszer ismételhető, tehát 180 eurós költséget jelent. Felmerült, hogy a teszt érvényességét emeljék 72 órára, és a költségeket állja az állam vagy a munkaadó. Több mint hárommillió dolgozóval számolva azonban a végösszeg elérné az 500 millió eurót.

Az oltásellenes mozgalom szombaton tüntetéssel tiltakozott a védettség kötelezővé tétele ellen, a Róma központjában rendezett demonstráción mintegy tízezren vettek részt. A tüntetők szélsőséges csoportja megrohamozta a CGIL szakszervezet székházát, miután az érdekképviselet igent mondott a kötelező védettség bevezetésére. Hétfőn más szakszervezetek tüntettek a kormány szigorítása ellen.

Az egészségügyi tárca adatai szerint a hatvanmillió lelket számláló országban keddig 45,8 millióan részesültek már legalább egy adag oltásban a 12 év felettiek között. További tizenöt százalék – amely több mint nyolc és fél millió embert jelent – egyetlen oltást sem vett fel. Nincsenek köztük azok, akik betegségük, vagy más indok miatt nem olthatók be.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Marco

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.