Pesti Srácok

Szijjártó a pánarab tévének: huxitról szó sincs, Mark Rutte pedig hungarofób és foglalkozzon Hollandia ügyeivel (videóval frissítve)

Szíjjártó Péterrel készített interjút az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió, amelyben számos téma szóba került, amelyekkel a magyar kormány az elmúlt években felhívta magára a figyelmet a nemzetközi nyilvánosságban. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az EU rengeteg különböző kihívással kellett szembenézzen az elmúlt években: migrációval, gazdasági problémákkal, a pandémiával és az európai jövőképről szóló vitákkal. A nézeteltérések zömét szimbolikus, ideológiai jellegű vitáknak nevezte; szerinte ezek azért vannak, mert a magyar kormány nem akar beilleszkedni a nyugati liberális mainstreambe.

A beszélgetésen hamar előkerült a pedofiltörvényhez kapcsolódó, széles körben melegellenesnek tartott szabályozás is, a riporter pedig azt firtatta, mi szükség volt rá. Szijjártó Péter elmondta, hogy ez az átfogó gyermekvédelmi törvény része, és hangsúlyozta a kormányzati álláspontot, miszerint a gyermek szexuális nevelése a szülő kizárólagos joga, és egyébként más, szexuális jellegű nevelést is korlátoztak. A miniszter szerint bizonyos civil szervezetek bementek az iskolákba és az óvodákba megmagyarázni bizonyos dolgokat, amelyek magyarázata a szülő feladata lenne.

Mark Rutte súlyos hungarofóbiában szenved

A riporter felidézte, hogy Ursula von der Leyen szégyenletesnek nevezte a nyáron elfogadott törvényt, Mark Rutte holland miniszterelnök pedig közölte, hogy Magyarországnak nincs többé helye az Európai Unióban.

PestiSracok facebook image

– válaszolt Szijjártó a felvetésre. Ursula von der Leyen nyilatkozatáról pedig azt mondta: az a szégyenletes, hogy ő így beszél a magyar jogalkotásról. A média helyzetéről szólva a riporter felvetette azt is, hogy a hazai sajtó nagy része kormánypárti – bár ezt csak a magyar ellenzék hazudja, többször is bebizonyítottuk mi is, hogy igenis van sajtószabadság nálunk. Ezt követően előkerült a Pegasus-botrány is, a miniszter pedig rögzítette: törvénytelen megfigyelést nem végeztek Magyarországon, és közölte, hogy senki után nem a szakmája miatt kémkednek.

– fejtette ki Szijjártó.

Afgán menekültek és a CEU kérdése

A migrációra vonatkozóan Szijjártó Péter egyebek között kitért arra, hogy Afganisztánból azokat a személyeket fogadták be menekültként, akik segítették és kapcsolatban álltak az ott szolgálatot teljesítő magyar csapatokkal, több afgán menekültet viszont nem terveznek befogadni. Szóba került a CEU helyzete is, mivel a baloldal előszeretettel hazudja azt, hogy a Soros György által alapított egyetemet el kellett költöztetni, miközben a valóságban még mindig működik.

– szögezte le Szijjártó, hozzátéve: nincs összefüggés a CEU elköltözése és a Fudan Egyetem lehetséges érkezésének ügyei között. Ezen a ponton szóba került a kormány meglehetősen jó kapcsolata is Kínával, és egyebek között, hogy a kormány Hongkong védelmével kapcsolatos uniós állásfoglalást vétózott meg Kínával szemben. A miniszter szerint semmi értelme nem volt elfogadni a nyilatkozatot, mert amúgy sem lett volna eredménye, és arról is beszélt, hogy más, nyugati országok is aktív kapcsolatokat tartanak fenn az országgal.

Huxit

A riporter felidézte azt a kormánypárti sajtóban megjelenő véleményt is, amely egy esetleges huxitról (tehát Magyarország az Európai Unióból való kilépéséről) érezte szükségét értekezni. Szijjártó Péter erre leszögezte, hogy nincs szándék az EU elhagyására, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy az Európai Unió erős legyen, ezt azonban továbbra is az erős tagállamok szintjén szeretnék elérni.

Végezetül a Donald Trumppal való jó viszony került elő; a riporter felidézte, hogy a volt amerikai elnök nem volt hajlandó elismerni választási vereségét Joe Bidennel szemben. Arra kérdésre, hogy a választások tiszták lesznek-e és elismeri-e a magyar kormány esetleges vereségét azon, a külgazdasági és külügyminiszter igenlően válaszolt, hozzátéve, hogy majd a választók eldöntik.

A riporter azt is feszegette, hogy a Freedom Hose 2020-as jelentésében megállapította, Magyarország nem felel meg a demokrácia definíciójának. A külügyminiszter erre azt felelte, őt nem érdekli az említett szervezet, nem az ő dolguk, hogy megítéljék a magyar demokráciát. A jelenlegi miniszterelnök volt az, akinek először volt bátorsága ahhoz, hogy kimondja, hagyják el a szobjet csapatok Magyarországot. Ezen kívül ez a szervezet elfogult, úgyhogy nyilatkozataiknak nincs értelme, mert azok nem tényeken alapulnak, hanem politikai ideológián. Szijjártó hozzátette, ők szuperliberálisok és gyűlölik, amit mi teszünk.

Forrás: Index; Fotó: az al-Dzsazíra videójából

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.