Zavar az erőben – A LIBE-bizottság szerint van is, meg nincs is jogállamiság Magyarországon
Egymásnak ellentmondva ítélték meg a magyar jogállamiságot az EP LIBE-küldöttségének tagjai – derült ki a háromnapos magyarországi, a jogállamisággal kapcsolatos tényfeltáró látogatásuk után tartott sajtótájékoztatón: az egyik vélemény szerint például az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban aggályok merültek fel, egy másik álláspont szerint azonban Magyarországon jogállamiság van.
A látogatásunk során feltett kérdéseinkre több esetben nem kaptunk választ a magyar hatóságoktól
– jelentette ki Gwendoline Delbos-Corfield (k), az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsági (LIBE) küldöttségvezetője hétfőn, a delegáció strasbourgi sajtótájékoztatóján. Jorge Buxadé Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport politikusa ezzel szemben hangsúlyozta:
Magyarországon jogállamiság van, ahol a parlament által elfogadott törvényekkel kormányoznak.
Gwendoline Delbos-Corfield, az uniós parlament zöldpárti képviselője aláhúzta: az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban aggályok merültek fel, mivel a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét a magyar parlament kétharmados többsége választotta meg, és a legutóbb bevezetett reformok által egyre több hatalommal ruházzák fel őket. A médiaszabadság és pluralizmus kérdésével kapcsolatban Gwendoline Delbos-Corfield úgy fogalmazott: bár az illetékes magyar hatóságok adatokkal igazolták, hogy Magyarországon legalább annyi a kormánykritikus, mint a kormánypárti sajtóorgánum, de a közpénzből egyenlőtlen módon finanszírozzák azokat. Az oktatás helyzetéről a küldöttség vezetője elmondta: benyomásai alapján aggodalomra ad okot, hogy egyre több felsőoktatási intézmény kerül alapítványi fenntartásba, ezáltal finanszírozásuk átláthatatlanná válik.
Jorge Buxadé Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport politikusa ezzel szemben hangsúlyozta: Magyarországon jogállamiság van, ahol a parlament által elfogadott törvényekkel kormányoznak. Véleménye szerint a delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield saját személyes nézeteit hangsúlyozta a levont következtetések során. Az uniós parlamenti képviselő is annak a véleménynek adott hangot, hogy a látogatás során egyetlen tényszerű bizonyítékot sem találtak az emberi jogok megsértésre.
Az EP-nek az a feladata hogy védje a jogokat, és nem az, hogy egy uniós tagállam belpolitikájába beavatkozzon
– jelentette ki a konzervatív politikus.
Isabel Wiseler-Santos Lima, a küldöttség Európai Néppártot képviselő tagja szerint Magyarországon nem csupán töredékes problémák vannak, hanem problémasorozatok, amelyekkel kapcsolatban a magyar kormány úgy tesz, mintha nem léteznének. Bettina Vollath, az EP szociáldemokrata képviselője úgy vélekedett, hogy Magyarországon a helyzet tovább romlott a jogállamiság szempontjából, a hatalmon lévő autoriter rezsim miatt. Hangsúlyozta: sajnálattal tölti el, hogy az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács nem lép a 7-es cikkely szerinti eljárást illetően, továbbá a jogállamisági mechanizmus azonnali és visszamenőleges hatállyal történő alkalmazását sürgette.
Nicolas Bay, az Identitás és Demokrácia jobboldali EP-csoport képviselője szerint a magyarországi látogatás rendkívül rosszul volt időzítve, mivel az országban éppen az ellenzéki előválasztások folytak, azonban a LIBE ragaszkodott a kezdeményezéshez. Bay kiemelte: a küldöttség semmilyen kézzelfogható bizonyítékot nem talált az emberi jogok megsértésére, azonban a delegáció tagjai már úgy érkeztek Magyarországra, hogy kritikusan vélekedtek a magyar kormányról.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
