Pesti Srácok

Áder: fák ültetésével ellensúlyozható a környezeti lábnyom

Áder: fák ültetésével ellensúlyozható a környezeti lábnyom

Áder János államfő is részt vett pénteken annak a mintegy hétszáz fának az elültetésében, amelyeket a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóhoz kapcsolódóan telepített a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az M7-es autópálya környezetében.

A köztársasági elnök a tárnoki lehajtónál zajló faültetést megelőzően elmondta: a fásítás célja, hogy ellensúlyozza a budapesti világtalálkozó környezeti lábnyomát. Közölte: bár a november 29-én kezdődő rendezvény előkészítői nagy gondot fordítottak arra, hogy a helyszíneket újrahasznosított anyagokból építsék meg, az expónak mégis lesz ökológiai lábnyoma. Hogy mekkora, az csak az expó végén állapítható meg, a résztvevők számától függően. Az államfő azonban ígéretet tett arra, hogy további faültetésekkel fogják azt ellensúlyozni a következő hónapokban. A Tárnok határában fekvő autópályalehajtó mellé több mint háromszázötven fa kerül – számolt be Áder János –, de a környéken további két helyszínre is telepítettek növényeket. Mint mondta, az autópálya menti területek művelésre alkalmatlanok, az országban az együttes területük azonban mintegy 20 ezer hektárt tesz ki. A cél ezért ezek befásítása, amellyel a kormány korábbi fásítási vállalásának mintegy 10 százaléka megvalósulhat – hangsúlyozta.

Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy társasága a mintegy 32 ezer kilométernyi országos közúthálózat mellé évente százmillió forint értékben ültet fákat és cserjéket. Ebből több mint 7700 fa és 8500-at is meghaladó cserje telepíthető. A Magyar Közút a Planet Budapest 2021 program keretében 687 fát ültet, vagyis a rendezvénynek köszönhetően idén tízszer többet, mint máskor. Tárnok mellé mezei juhar, virágos kőris, vénic-szil és bugás csörgőfa került, ezek ugyanis jól alkalmazkodnak a nehéz talajhoz és a klímához. A fák már most, csemetekorukban is 14 kilogrammnyi szén-dioxidot és 68 kiló port képesek megkötni tavasztól őszig, de mire az erdő huszonöt éves lesz, ennek háromszorosát is felfogja majd. Vagyis a faültetés jelentős lépés a környezetvédelem érdekében – értékelt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!