Áder János a Glasgow-i klímacsúcsról: kevés a konkrét vállalás
Kevés volt a konkrét vállalás, inkább csak ünnepélyes deklarációk hangzottak el Glasgow-ban – értékelte a skóciai nagyvárosban zajló ENSZ-klímakonferenciát Áder János köztársasági elnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Magyarország ugyanakkor konkrét vállalásokat tett és határidőt is megjelöltek azok véghezvitelére, annak ellenére, hogy mi nem tartozunk a nagy károsanyag-kibocsátó országok közé.
Áder János felidézte: a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezmény önkéntes volt, ahhoz a Föld valamennyi állama csatlakozott. Abban egyeztek meg, hogy öt év múlva újra áttekintik, mit teljesítettek a vállalásokból, például, hogy miként alakult a szén-dioxid-kibocsátás. A Covid-járvány miatt csúszott 2021-re a következő konferencia.
A részes államok vállalták, hogy energiatermelésüket és felhasználásukat úgy alakítják át, hogy a globális hőmérséklet-növekedés legfeljebb 2 fok legyen. De már Párizsban világos volt, hogy még a minimális cél elérése sem reális, nemhogy a vágyott 1,5 fok
– mondta az államfő. Áder János szerint egyre többet beszélünk a 1,5 fokos célról, miközben egyre távolodunk még a 2 foktól is. Ha ez így folytatódik, akár 2,7 százalékos is lehet a globális hőmérséklet-emelkedés.
Az is kedvezőtlen előjel volt, hogy a glasgow-i konferencia előtt, Rómában a legfejlettebb – és többnyire egyben a legnagyobb károsanyag-kibocsátó – országok, a G20-ak találkozóján sem történt jelentős előrelépés
– értékelt az államfő, hozzátéve: Glasgow-ban pedig már ott sem volt a nagy kibocsátó országok közül Kína, Brazília, Oroszország és Törökország.
Igaz, Kína a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen váratlanul bejelentette, hogy 2060-ra klímasemleges lesz. Ez egy jelentős vállalás
– jegyezte meg. Áder János azt mondta, sokan azt várták, hogy Glasgow-ban megállapodás születik a fosszilis energia termelésére és felhasználására fordított sok száz milliárd dolláros állami támogatások fokozatos csökkentéséről, vagy arról, hogy nem épülnek újabb szénerőművek, vagy hogy végre teljesül az a több mint egy évtizeddel ezelőtti vállalás, amely szerint a fejlett országok évi százmilliárd dollárt adnak össze a fejlődő országoknak a klímacélok teljesülése érdekében.
Ebből eddig mintegy 80 milliárd jött össze, az EU 27 tagállama mindenesetre befizette a rá eső részt
– jelezte. Áder János a Glasgow-i konferencia pozitívumai közé sorolta ugyanakkor, hogy az indiai miniszterelnök vállalta: országa 2070-re klímasemleges lesz és 2030-ra áramtermelésük fele megújuló energiából fog származni.
Továbbá az is előrelépésnek tekinthető, hogy létrejött egy koalíció az erdők megvédése érdekében: mintegy 100 ország vállalta, hogy 2030-ra beszünteti az erdőirtást, és növeli erdőterületeit
– hívta fel a figyelmet. Közölte: Magyarországnak semmi oka a szégyenkezésre. A világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,13 százalékáért felel, de az országok többségével ellentétben konkrét vállalásokat tett konkrét határidőkkel, így például törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Továbbá 2030-ra a városi buszok elektromos meghajtással működnek, és évről évre jelentősen nő a naperőmű-kapacitás.
Magyarország nem most kezdte a zöldítést; miután 100 éve Trianonban elvesztette erdőinek több mint 90 százalékát, politikai kurzusoktól függetlenül folyamatosan növelte erdeit, és jelenleg 22 százaléknál tart. Magyarország nem gazdag, mégis sikerült ilyen döntéseket hoznia és egy ilyen folyamatot tartósan továbbvinnie
– fűzte hozzá a köztársasági elnök.
Az államfő a november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóról szólva elmondta, hogy a fenntarthatóság, a klíma- és a vízválság témakörében zajló tudományos tanácskozás mellett a visegrádi országok részvételével vállalati expó is lesz, ahol számos részproblémában kínálnak majd jó megoldásokat.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
