Pesti Srácok

Karikó Katalin és a BioNTech csapata kapta idén az egyik legjelentősebb német gazdasági díjat

Karikó Katalin és a BioNTech csapata kapta idén az egyik legjelentősebb német gazdasági díjat

A BioNTech cég csapata kapta az idei Deutscher Zukunftspreis (Német Jövő Díja) kitüntetést a világ első Covid-19-ellenes vakcinájáért, "az orvostudományban új korszakot nyitó" mRNS-technológiáért, amely Karikó Katalin felfedezésein alapul.

A további kutatómunka támogatására szolgáló 250 ezer euró (91 millió forint) pénzjutalommal járó kitüntetést Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök adta át szerda este Berlinben a mainzi biotechnológiai cég négy vezetőjének, a három alapítónak (Özlem Türeci, Ugur Sahin, Christoph Huber) és az alelnöknek, a biokémikus Karikó Katalinnak.

– hangsúlyozta a német államfő.

PestiSracok facebook image

– mondta a ceremónián a dpa tudósítása szerint Anja Karliczek német kutatási miniszter.

– mondta a díjátadón Ugur Sahin, aki a mainzi csoport szóvivőjeként mutatta be az "mRNS-vakcinák az emberiség számára – az első Covid-19 oltóanyag, mint egy új korszak kezdete az orvostudományban" elnevezésű projektjüket. Az 1997 óta odaítélt, főleg vállalatok és alapítványok által szponzorált Deutscher Zukunftspreis nemcsak innovatív, hanem egyszersmind piacképes, kifejlesztett terméket jutalmaz. Már a jelölést is magas kitüntetésnek tartják kutatói körökben.

Karikó Katalin a BioNTech-alapító orvosházaspárral és más kutatókkal együtt nyerte el korábban a William B. Coley-díjat, az Asztúria Hercegnője Díjat, a Novo Nordisk-díjat, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat. A Szegedi Tudományegyetem összesítése szerint Karikó Katalin, az SZTE díszdoktora és alumnája – egyedül vagy másokkal együtt – már több mint félszáz kitüntetést kapott kutatásaiért.

Forrás: MTI; Fotó: Rachel Wisniewski/El País

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.