Pesti Srácok

Kovács Zoltán: a kormány megakadályozza, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen

Kovács Zoltán: a kormány megakadályozza, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen

Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, érvényesíteni fogja a magyar emberek akaratát, és megakadályozza, hogy Magyarországból is bevándorlóországot csináljanak - közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden a Facebookon.

Kovács Zoltán bejegyzésében kifejtette, a brüsszeli bizottság kezdeményezésére az Európai Bíróság kedden arra az álláspontra jutott, hogy sérti az uniós jogot a 2018-ban elfogadott Stop Soros-törvény, amely büntethetővé tette az illegális migráció szervezését és finanszírozását, és a törvénnyel párhuzamosan elfogadott alkotmánymódosítás megtiltotta a bevándorlók tömeges betelepítését is.

- írta az államtitkár. Kiemelte, a "törvény kezdettől a bevándorláspártiak útjában áll, elfogadása után azonnali össztüzet indított Magyarországra a bevándorláspárti baloldal, és a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok nyomására a brüsszeli bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen".

PestiSracok facebook image

Miután a kormány kitartott a törvény mellett, Brüsszel perre vitte a Stop Sorost - tette hozzá Kovács Zoltán. A kormány képviselője aláhúzta, "amellett, hogy Magyarország az Európai Unió Bíróságának a Stop Soros-törvénycsomag kapcsán hozott ítéletét - ahogy tette ezt a korábbi ítéletek esetében is - tiszteletben tartja, fenntartjuk a jogot ugyanakkor arra, hogy Magyarország fellépjen a külföldről finanszírozott NGO-k, köztük a Soros György által finanszírozott szervezetek politikai befolyásszerzésre, beavatkozásra irányuló, vagy éppen a migráció előmozdítása kapcsán folytatott tevékenységével szemben". Hangsúlyozta, Magyarország álláspontja a migráció kapcsán továbbra is változatlan: a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a problémát idehozni. Azaz az Európába irányuló migrációt meg kell állítani és Európa jövőjét a családokra kell alapozni - közölte az államtitkár.

Kovács Zoltán szerint Magyarország és a magyar Stop Soros-törvény továbbra is a bevándorláspárti tervek útjában áll. Brüsszel továbbra is azt akarja elérni, hogy Magyarország adjon szabad utat a migránsoknak és a migrációt menedzselő Soros-szervezeteknek - húzta alá az államtitkár.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.