Szolidaritási adót vetne ki az RMDSZ az extraprofitot bezsebelő nagyvállalatokra
A napokon belül megalakuló új román kormányban is három miniszteri tárcát irányíthat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A magyar párt kaphatja meg az egyik legnagyobb költségvetéssel rendelkező fejlesztési minisztériumot. A tárcát a Nemzeti Liberális Párt is a magáénak szerette volna, de az RMDSZ a koalícióból való kimaradással fenyegetett arra az esetre, ha nem tarthatja meg az eddig Cseke Attila által vezetett minisztériumot. Az RMDSZ javaslatot tett a pártoknak egy szolidaritási adó kivetésére is, azoknak a kereskedelmi társaságoknak az esetében, amelyek éves üzleti forgalma meghaladja a százmillió eurót – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
A fejlesztési tárca mellett a környezetvédelmet és erdőgazdálkodást, valamint a sportot felügyelő tárcát irányítja az RMDSZ. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kormányfő-helyettes marad. A két legnagyobb, ellentétes politikai irányvonalat képviselő párt szövetsége miatt nagykoalíciósnak is nevezett, várhatóan a jövő hét második felében megszavazott Nicolae Ciucă vezette új román kormánynak családügyi minisztériuma is lesz. Az újonnan létrehozott tárca az eddig ellenzéki Szociáldemokrata Párt felügyelete alá kerül.
A koalíciós tárgyalások lezárását követően hétfőn a három párt a kormányprogrammal, az aláírt politikai megállapodással és a miniszterelnök személyének javaslatával Klaus Iohannis államfővel egyeztet. Az elnök a második meghiúsult kormányalakítási kísérlet után, két hete, bejelentette: most már csak akkor hívja össze az alkotmány által előírt kormányalakítási konzultációra a pártokat, ha előzetesen megállapodnak egymással a kormánytöbbség kialakításáról. A pártok közötti megegyezés értelmében hat hónappal a kormány beiktatását követően miniszterelnök-csere lesz; a szociáldemokraták egyik politikusa, vélhetően a pártelnök Marcel Ciolacu kerül fél évre a kormányfői pozícióba.
Kelemen Hunor közben arról nyilatkozott, hogy az RMDSZ javaslatot tett a pártoknak egy szolidaritási adó kivetésére azoknak a kereskedelmi társaságoknak az esetében, amelyek éves üzleti forgalma meghaladja a százmillió eurót.
Ez egy új lehetőség lenne pénzt szerezni a költségvetés számára, évente mintegy 1,4–1,6 milliárd eurót
– fogalmazott sajtótájékoztatóján a politikus.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Kiss Gábor
