130 milliárdos fejlesztéssel újul meg a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal
Magyarország legjelentősebb vasúti árufuvarozási folyosójának legszűkebb keresztmetszetű szakasza újul meg – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden, Kétegyházán, ahol elhelyezte a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti vonalszakasz felújítását és kétvágányúsítását célzó fejlesztés alapkövét.
Mosóczi László elmondta: 2024 nyarára fejeződik be a csaknem 130 milliárd forint értékű beruházás, rá egy évre pedig elkészül a vasúti közlekedést biztonságosabbá tevő úgynevezett európai vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is további 5,3 milliárd forintból.
A beruházás során közel 30 kilométeren korszerűsítik a 120. számú vasútvonal Békéscsaba–Lőkösháza közötti országos közforgalmú vasúti vonalszakaszt. A fejlesztés egyik célja a tengelyterhelés 15 kilonewtonos növelése, ami nagyobb teherszállítási kapacitást eredményez, valamint a sebesség 100-ról óránként 160 kilométerre emelése. Korszerűsítik a teljes villamos vontatási felsővezeték-hálózatot és energiaellátást is. Szabadkígyós, Kétegyháza és Lőkösháza vasútállomásokon megújul a térvilágítás, korszerűsödnek az utasforgalmi létesítmények, továbbá akadálymentesítik az állomásokat. Aluljárókat, lifteket, perontetőket, 5,5 kilométeren zajvédő falat, valamint autós és kerékpáros parkolókat építenek. A fejlesztések kivitelezője a Strabag, a V Híd Zrt. és a francia Thales Group lesz.
Mosóczi László emlékeztetett: a szakaszon – amely a kelet-mediterrán európai törzshálózati korridor része – Trianon után kellett megszüntetni a második vágányt. A visszaépítéssel Budapesttől Bukaresten át egészen Konstancáig két vágányon haladhat a közlekedés. Az államtitkár közölte, hogy a vasúti ágazat megújítására a közeljövőben 6 ezer milliárd forintot szánnak: kétharmadát az infrastruktúra fejlesztésére, egyharmadát a gördülőállomány cseréjére.
A határ menti fejlesztések nemzetpolitikai célt is szolgálnak
– húzta alá. Emlékeztetett: az elmúlt évtizedben felújították az Erdély irányú vasúti összeköttetés Szolnok–Szajol és Mezőtúr–Békéscsaba szakaszait.
Beszélt arról is, hogy 2010-ben még nem érte el gyorsforgalmi út a román határt, 2015-ben azonban elkészült az első négysávos összeköttetés az M43-on Szeged–Makó–Arad–Temesvár között, tavaly pedig átadták az M35–M4 Debrecen–Berettyóújfalu–Nagyvárad irányú meghosszabbítását. Ezzel Magyarország a 2026-os határidő előtt öt évvel, elsőként készült el a Via Carpatia közép-európai gyorsforgalmi folyosó hazai elemeivel – mutatott rá. Zajlik a Püspökladány–Biharkeresztes–Nagyvárad vasútvonal felújítása is, és leghamarabb 2025-ben adhatják át a most előkészítés alatt álló M49-es Mátészalka–Szatmárnémeti közötti szakaszát – tette hozzá Mosóczi László.
Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a vasúti beruházás több megyei települést is pozitívan érint. Kétegyházán például parkolók épülnek és egy kilométeren felújítják a közutat; Szabadkígyóson megújul az állomás épülete is.
Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott arról szólt, hogy a dualizmus kora óta nem zajlott olyan közlekedésfejlesztés Magyarországon, mint amilyen az utóbbi években történt.
Kupai Sándor, a MÁV Zrt. főigazgatója elmondta: a beruházással a Németországtól Románián és Bulgárián át Görögországig tartó árufuvarozási folyosó legszűkebb keresztmetszete szűnik meg. Hozzátette, hogy a szakaszon a személyközlekedés is jelentős: 2019-ben 1 millió 7 ezer, 2020-ban 1 millió 1 ezer utas volt. Kifejtette: a MÁV az elmúlt években saját fejlesztésként felújította a térségben a vésztői állomás homlokzatát, a békéscsabai pályaudvaron pedig kormányablakot alakítottak ki. Tervezik a gyulai állomás teljes felújítását; Mezőtúron a közvilágítás korszerűsítését; Nagyszénáson pedig az állomás és környezete rendezését a Magyar falu program keretén belül.
Kikina Artúr, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vasútfejlesztési igazgatója az MTI kérdésére elmondta: a beruházás összköltségének maximum 85 százaléka jöhet uniós forrásból, a pontos arányt még most tárgyalják, minimum 15 százalékát hazai forrásból fedezik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor
