Pesti Srácok

Márki-Zay, a rezsicsökkentés és a hazudozás – Sületlenségek nyolc pontban (videó!)

Márki-Zay, a rezsicsökkentés és a hazudozás – Sületlenségek nyolc pontban (videó!)

Márki-Zay Péter (MZP) összevissza beszél: a minap letagadta, hogy eltörölné a rezsicsökkentést, csakhogy ez nem igaz. Azt is állította, hogy "szociális alapon támogatná azokat, akiknek valóban szükséges az, hogy segítséget kapjanak", ám ez tökéletesen ellenkezik a baloldali miniszterelnök-jelölt piaci árszabásra vonatkozó elképzelésével. Ez csak két példa az egész katyvaszból, amit az az utóbbi időben összehordott. Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője gyűjtötte össze a sületlenségeket.

MZP: Soha nem állítottam olyat, hogy én eltörölném a rezsicsökkentést.

MZP az elmúlt időszakban minden lehetséges alkalommal elmondta, hogy a jelenlegi hatósági ármegállapítás helyett piaci árszabást vezetne be. A rezsicsökkentési programnak két lényeges eleme van: az időben rögzített tarifák és azok szintjének hatósági megállapítása. A piaci árak visszavezetésével mindkettő megszűnne, így MZP valójában eltörölné a rezsicsökkentést.

MZP: Szociális alapon fogjuk támogatni azokat, akiknek valóban szükséges az, hogy segítséget kapjanak.

PestiSracok facebook image

Ez tökéletesen ellenkezik MZP piaci árszabásra vonatkozó elképzelésével. Alighanem ezért is mondta MZP a Dobrev Klárával folytatott vitájában, hogy semmilyen szociális komponenst nem tart elfogadhatónak a lakossági energiadíjakban.

MZP: Jelen pillanatban aki például tűzifával fűt, arról a Fidesz egyáltalán nem gondoskodik.

A kormány minden évben szociálistűzifa-programot hirdet, amiben ingyen tűzifát biztosít a rászorulóknak. A program idei keretösszege 5 milliárd forint.

MZP: Nyugat-Európában nem azért kisebb az energiaszegénység, mert olcsóbb az energia, hanem mert jobban élnek az emberek.

Nyugat-Európában – éppen a magas árak miatt – nagyobb az energiaszegénység, mint hazánkban. Azoknak a háztartásoknak az aránya, akik fűtési nehézségekkel küzdenek, Magyarországon 4,2% volt 2020-ban, az EU-átlag pedig 8,2% (a német 9%, a francia 6,5%) volt. A kedvező magyar adatok éppen a rezsicsökkentésnek köszönhetőek: az energiaszegények aránya 2012-ben 15% volt itthon (messze az EU-átlag fölött) és a program miatt az elmúlt 8 évben a közösség legnagyobb mértékű csökkenését produkáltuk.

MZP: Azok az emberek, akik távfűtéses lakásban laknak és megkapják havonta a távhőszámlát, ott van rajta a rezsiblokk, az a bizonyos színes négyzet, ami tartalmazza, hogy mennyit spórol meg. Tessék elképzelni, hogy egy fideszes milliárdosnak mekkora összeg szerepel ott megtakarításként.

A legmagasabb jövedelmű háztartások jellemzően nem távhővel fűtenek, hanem földgázzal, vagy egyre inkább árammal. A magyar lakosság fogyasztási szerkezete alapján pedig egyértelműen látszik, hogy a tehetősek fogyasztása alacsonyabb, mint a szegényeké, mert új, energiahatékony ingatlanokban laknak és az igényük egy részét maguknak termelik meg (például napelemekkel). Sokatmondó, hogy ma Magyarországon a leggazdagabb 10% átlagos áramfogyasztása a háztartások 70%-nál alacsonyabb.

MZP: Az Orbán-féle rezsicsökkentés az 20% és a mi adónkból fizetik, tehát a szegények adójából fizetik a fideszes milliárdosok medencefűtését.

A rezsicsökkentésnek semmi köze az adókhoz (nincs is ilyen sor a költségvetésben). A rezsicsökkentést az energiaszolgáltatók finanszírozzák. Amikor alacsonyak a piaci árak, ezek a vállalatok tartalékot képeznek és abból fedezik a magas árú időszakok többletköltségét.

MZP: Nálunk Hódmezővásárhelyen volt valódi rezsicsökkentés, ami 77%-kos csökkenés és senkinek nem kell kifizetni.

Amire MZP utal, az egy önkormányzati épületnek (a Kovács-Küry Időskorúak Otthonának) energetikai korszerűsítése, amihez Hódmezővásárhely önkormányzata 600 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott (az önkormányzat 80 millió forint önrészéhez). Ráadásul kissé visszás, hogy miután a kormány a napokban bejelentette, hogy lehetővé teszi az önkormányzatoknak a rezsicsökkentésbe (egyetemes szolgáltatásba) való belépést, Hódmezővásárhely az elsők között jelezte, hogy élne a lehetőséggel.

MZP 10 évet töltött el az energiaszektorban, így kizártnak tartom, hogy ne lenne tisztában azzal, hogy állításai tévesek.

Inkább úgy tűnik, hogy MZP nemcsak a jobboldali, de saját szimpatizánsait is – ahogyan ő fogalmaz – "sötétben nevelt gombáknak" tekinti.

https://www.facebook.com/dr.hortay.oliver/posts/325052252690227?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202112

Forrás: Facebook; Fotó: képernyőfotó

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.