Pesti Srácok

A szegények, a gyengék, a munkából élők elismerését szorgalmazta a pápa

A szegények, a gyengék, a munkából élők elismerését szorgalmazta a pápa

A nagyság keresésétől és a feltűnési vágytól uralt világban a láthatatlan kicsik iránti szeretetet nevezte a gyermek Jézus születése üzenetének Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában tartott vigílián péntek este, amelyen – az előző évivel ellentétben – hívők is részt vettek.

Ferenc pápa homíliájában kiemelte, hogy Jézus születésének leírásakor az evangélium a római birodalmat kormányzó császár nagyságáról beszél, amelyet a nagyságtól mentes Betlehemben született gyermekkel hasonlít össze, akit csak a pásztorok vesznek körbe.

– mondta az egyházfő, aki megjegyezte, hogy a karácsonyi fényeken és díszeken túltekintve a lényeget kell látni: az Úr megmutatkozott, de az emberek nem fogják fel.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a pápa. Ferenc pápa úgy vélte, ugyanezt kell keresni az élet kis dolgaiban, a hétköznapok egyszerű gesztusaiban, a családban éppúgy, mint a munkavégzésben. A nagyság utáni siránkozás, az örökös elégedetlenség helyett az egyházfő szerint az embereknek el kell fogadniuk gyengeségeiket, tévedéseiket, azt a kicsiséget, amelyet a mai világban hűvös közöny kísér, mintha a kicsik nem érnének semmit, mintha nem érdemelnének szeretet.

– mondta a pápa. A pásztorokat hozta fel példaként, akik a legegyszerűbbek voltak, mégis a legközelebb kerültek az Úrhoz.

– tette hozzá. Ferenc pápa külön megemlékezett a rabszolgasorsra kényszerített dolgozókról, valamint azokról, akik munkavégzés közben veszítik életüket. A Szentatya azt szorgalmazta, hogy az emberiség térjen vissza a kezdetekhez, Jézus születése helyszínére, Betlehembe, és az egyház is térjen vissza kezdeti szolgálatához a szegénység és a testvériség jegyében. A szertartás végén Ferenc pápa a gyerekek kíséretében a bazilikában felállított betlehemben a jászolba helyezte a gyermek Jézus szobrát.

December 25-én délben Ferenc pápa a bazilika központi lodzsájáról mondja el karácsonyi üzenetét, amelynek hagyományos témája a béke. Az egyházfő ilyenkor felsorolja a konfliktusok dúlta földrajzi térségeket, de szokás szerint érinti a legaktuálisabb nemzetközi problémákat, köztük a pandémiás helyzetet, a migrációt és az éghajlatváltozást. Az olasz nyelvű beszéd után latinul Urbi et Orbi ünnepi áldását adja Róma városára és a világra. A pápa 2020 húsvétja óta nem jelent meg a lodzsán, a bazilika belsejében mondta el beszédét, szombaton azonban ismét nyitva lesz a Szent Péter tér, ahova több ezer hívőt várnak. A Vatikán azt közölte, hogy ezerötszáz hívő foglalt helyet a Szent Péter-bazilikában: a résztvevők számára nem volt kötelező a védettségi igazolás, de maszkot viseltek, és egymástól biztonsági távolságra ültek. A szertartáson részt vevő papok is maszkban voltak. Tavaly kizárólag egyházi személyek voltak jelen a misén a járvány miatt lezárt Vatikánban. Akkor üres volt a Szent Péter tér, ahol most rómaiak és turisták kivetítőkön követték a pápa beszédét. A mise menetét is módosították tavaly, de idén visszatértek a hagyományhoz, így Ferenc pápa a bazilika bejáratától a főoltárig vonult, ahol felfedte a gyermek Jézus szobrát eltakaró leplet. A földrészeket képviselő gyerekek – akik tavaly nem voltak jelen – adományokat tettek a szoborhoz.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/AP/Petr David Josek

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.