Pesti Srácok

A tálibok eltávolítják a nőket ábrázoló képeket a plakátokról és kirakatokból

A tálibok eltávolítják a nőket ábrázoló képeket a plakátokról és kirakatokból

A kabuli városvezetés hétfőn jelentette be, hogy az iszlám törvénykezés, a saría előírásaiba ütköző reklámokat eltávolíttatják. A közlemény szerint az üzlettulajdonosoknak be kell tartaniuk az erkölcsi értékeket a plakátok és egyéb hirdetések nyomtatásánál. A tálibok Twitter-oldalán közzétett felvételeken már hétfőn olyan plakátokat és reklámtáblákat lehetett látni, egyebek között szépségszalonok kirakataiban, amelyeken átfestették, vagy lekaparták a nők arcképeit.

Nematullah Barakzai, a városvezetés szóvivője a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy a tálib kormány vonatkozó döntését követően kötelesek voltak így cselekedni. A tálibok augusztusi hatalomra kerülésük óta jelentősen megnyirbálták a nők jogait. Sok esetben a nők például nem térhettek vissza korábbi foglalkozásukhoz, illetve tanulmányaikhoz, utcai tiltakozásaikkal szemben pedig erőszakkal léptek fel a radikálisok.

De nemcsak a nők, hanem az újságírók is megszenvedik a tálibok uralmát. A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet és az Afganisztáni Független Újságírók Szervezete (Ajia) hétfőn ismertetett jelentése szerint a dél-ázsiai ország sajtóorgánumainak 43 százaléka volt kénytelen bezárni augusztus óta, miközben az afgán újságírók 60 százaléka munkanélkülivé vált. E tekintetben különösen a női médiamunkások helyzete aggasztó, ugyanis 84 százalékuk vesztette el munkahelyét. Afganisztán 34 tartományából 15-ben egyáltalán nem dolgoznak már nők a sajtóban. A Riporterek Határok Nélkül arról számolt be, hogy az augusztus közepén nyilvántartott 543 sajtóorgánumból november végére 312 maradt. Négy hónappal korábban a legtöbb afgán tartományban legalább tíz, magánkézben lévő sajtóorgánum működött – ismertette a szervezet, hozzátéve, hogy mára egyes régiók helyi sajtó nélkül maradtak. Kabulban, ahol a tálibok hatalomátvétele előtt a legtöbb lap, illetve televíziós csatorna működött, a médiavállalatok 51 százaléka, vagyis a 148-ból 72 zárt be.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)