Pesti Srácok

Méltó válasz az energiaválságra - Németország bezárja a még működő hat atomerőműve felét

Méltó válasz az energiaválságra - Németország bezárja a még működő hat atomerőműve felét

Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.

Az atomenergia felhasználásának befejezését és a fosszilis fűtőanyagokkal működő erőművekről a megújuló energiaforrásra történő áttérést elsőként Gerhard Schröder kancellár balközép kormánya hirdette meg. Utódja, Angela Merkel kancellár először meg akarta hosszabbítani az atomerőművek élettartamát, de a 2011-ben a japán Fukusimában történt atomerőmű-baleset után visszavonta e döntését, és 2022-t jelölte meg az atomerőművek bezárásának végső időpontjaként. A most leállítandó három erőművet először az 1980-as évek közepén helyezték üzembe. Közel négy évtizeden át láttak el elektromos árammal többmillió német háztartást.

Az egyik érintett erőművet - a brokdorfit, amely Hamburgtól mintegy negyven kilométernyire északnyugatra fekszik az Elbánál -, erőteljesen bírálták az atomenergia ellenzői az 1986. évi csernobili atomerőmű-baleset után. A másik két erőmű közül az egyik, a grohndei, Hannovertől mintegy negyven kilométerre délre, a másik pedig Grundremmingenben, Münchentől nyolcvan kilométerre nyugatra található.

PestiSracok facebook image

Németországban többen javasolták az atomerőművek leállításának újragondolását, arra hivatkozva, hogy a már működő erőműveknek viszonylag kevés a széndioxid-kibocsátásuk. Az atomenergia támogatói szerint az atomenergia segíthet Németországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

Az új német kormány azonban a héten kijelentette, hogy az összes atomerőmű leállítása és a szénfelhasználás 2030-ig történő beszüntetése nem befolyásolja az ország energiabiztonságát, sem azt a célt, hogy a német legyen 2045-re "a legnagyobb európai klímasemleges gazdaság".

Németország több szomszédja már leállította az atomerőműveit, illetve bejelentette, hogy ezt tervezi, míg mások kitartanak az atomenergia mellett, sőt, Franciaország újabb reaktorok építésére készül. A három, még működő németországi atomerőművet - az emslandit, az isarit és a neckarwestheimit - 2022 végéig állítják le.

Az erőműbezárások következtében több munkahely megszűnik, de az RWE áramszolgáltató bejelentette, hogy a grundremmingeni atomerőmű hatszáz dolgozójának kétharmadát tovább foglalkoztatják a 2030-as évekig a bezárást követő munkálatokban. Az atomenergia-vállalatok minden erőmű bezárásáért közel 3 milliárd dollárt (977 milliárd forint) kapnak az államtól.

Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter a héten kizárta, hogy az új generációs atomerőműveknek köszönhetően Németország ismét változtatna az irányvonalán.

Az atomerőművek továbbra is magas kockázatú létesítmények, mert erősen radioaktív atomhulladékot termelnek

-mondta a miniszter a Funke médiacsoportnak adott interjújában.

A németországi atomerőművekben keletkezett több tízezer tonnányi atomhulladék sorsáról még nem született meg a végleges döntés. Szakértők szerint egyes hulladékok 35 ezer nemzedéknyi esztendő után is veszélyesen radioaktívak maradnak.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.