Orbán Viktor a V4-Macron találkozóról: alaposan és kimerítően beszéltek a migrációról, és alaposan és szenvedélyesen a jogállamiságról (Galéria)
Emmanuel Macron hétfői, budapesti körútját a visegrádi négyek csúcstalálkozójával zárja. A francia elnök látogatása azért is érdekes, mert utoljára francia elnök 2007-ben járt Magyarországon. A mai nap már Orbán Viktor kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatót, ahol a két politikus hangsúlyozta, közös európai gondolkodásra van szükség a külső határok jobb megvédéséért és a közös cselekvésért.
A visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Franciaország vezetőinek egyeztetését követő sajtótájékoztatón a kormányfő kiemelte: Emmanuel Macron a francia EU-elnökség megkezdése előtt áttekintést adott a terveikről és a célkitűzéseikről. A Várkert Bazárban tartott eseményen a miniszterelnök hangsúlyozta: alaposan és kimerítően beszéltek a migrációról, alaposan, kimerítően és szenvedélyesen a jogállam kérdéséről, továbbá téma volt a Nyugat-Balkán, az energia, és külön beszéltek a nukleáris energiáról. Emellett szó volt az ETS energiaelszámolási rendszer jövőjéről is – tette hozzá. Közölte: nagyon ritka lehetőség, hogy ilyen fontos kérdésekről nyíltan tudnak beszélni. A V4-es országok nevében megköszönte a francia elnöknek a nyíltságát és az előretekintését, azt, hogy megadta az esélyt, hogy már előre gondolkodjanak a francia elnökség legfontosabb céljairól. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor közölte: a francia elnök és közte szoktak lenni komoly viták, ezek időnként éles viták, amelyeket én azonban szeretek. Egy vita csak akkor rossz, ha nincs benne minőség, ha egy vita minőségi, akkor az jó, és ő arra törekszik hogy Franciaország elnökével minőségi vitákat folytathasson – fogalmazott.
Azt mondta: ez azt is jelenti, hogy a tiszteletet mindig megadják Franciaország elnökének, részben a személye miatt, részben pedig azért, mert Magyarországon a francia elnököknek magasan van az ázsiója. Magyarországon De Gaulle "egy etalon", egy iskolateremtő mester; 1998-ban, amikor először nyertek választást, Giscard d'Estaing volt itt kampányolni, Jacques Chirac-kal együtt dolgozott, Nicolas Sarkozy kötődése Magyarországhoz pedig közismert – sorolta. Kiemelte: ezért megtiszteli Macront és Franciaországot azzal, hogy nem kíván a francia belpolitikára semmilyen megjegyzést tenni. Kitért rá: Magyarország jogállam, a titkosszolgálatok működését is jogállami szabályok rendezik, amelyeket mindig betartanak. Amikor a politikát kezdtük, akkor még nem ez volt a helyzet, hiszen mi a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásból jövünk, a szabadságharcosok és az utcai harcosok világából jöttünk a politikába – mondta. Ugyancsak kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Magyarország gazdasági teljesítményét és pénzügyi helyzetét a piac méri meg. Az eurózóna egy igen langyos, kellemes hely, ahol a stabilitási és növekedési paktum mondja meg, hogy mit kell tenni, a piac azonban hideg és kegyetlen – magyarázta. Hozzátette: nekünk ott kell helytállni, és a magyar gazdaság értékét és erejét a mindenkori pénzügyi piacokon mérik meg. Orbán Viktor kijelentette: egyelőre jól állunk, azonban a költségvetési hiányra figyelni kell.
A ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról közölte: egyelőre úgy látja, hogy ezt az üzletet a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni, tekintettel a magas inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. Tehát megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről – mondta. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország politikai okokból nem kapja meg azt az összeget, amely járna az uniós helyreállítási alapból. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság azt kéri, módosítsák a családjogi és az oktatási törvényt.
Mi köze van ennek az európai gazdaság újraindításához, mi köze van ennek a pénzek ésszerű felhasználásához?
– vetette fel. Kijelentette: egy politikai zsarolásnak vagyunk az áldozatai, de a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy hosszú ideig is jól bírja e pénzek nélkül is. Minden programot, amelyet ebből a pénzből akartak indítani, saját költségvetési forrásból elindítottak, a magyar gazdaság és a magyar emberek semmilyen hátrányt nem szenvednek a brüsszeli zsarolás miatt – mondta. Orbán Viktor azt is mondta: Magyarország volt az egyetlen, amely azt mondta, hogy ha kell, akkor fizikai erővel is meg kell védeni a határt, és ezzel nem csak Magyarországot védik, hanem egész Európát. Közölte: egyetlen jó szót sem kaptunk, sőt a legdurvább támadásokat kellett elszenvednünk. Miközben védtük Európa határait, hátba lőttek bennünket rendszeresen Brüsszelből és néhány európai fővárosból – fogalmazott. Kiemelte: Magyarország sosem panaszkodott, siránkozott, sértődött meg, hanem tette a dolgát, tudván, hogy nem csak magát védi, hanem Európát is. Úgy vélte, most, hogy a helyzet megváltozott, ideje valami elszámolást készíteni.
Az nem fog menni, hogy a jövőben számos országnak komoly költségeket kell mozgósítania, hogy megvédje magát, a schengeni határt és Európát. Ideje, hogy az Európai Unió mutasson valami szolidaritást
– jelentette ki. Azt mondta: eddig csak mi mutattunk szolidaritást az Európai Unió többi tagállamával és Brüsszellel, ők még velünk nem. Ideje lenne, hogy tisztességesen elszámoljanak, és az európai védekezés költségeinek arról a részéről, amely egy-egy országra esik, tisztességesen elszámoljanak, és legalább a felét megkapják annak a költségnek, amibe Európa védelme eddig a magyar állampolgároknak került – mondta Orbán Viktor.
Macron: a jogállamiság Európa szempontjából létkérdés
Tisztában vagyok azzal, hogy ez érzékeny kérdés. Ez Európa számára létkérdés, legyen szó akár a jogállamiságról, akár a diszkrimináció elleni küzdelemről
– jelentette ki Macron, hozzátéve, hogy gazdag eszmecserét folytattak erről a témáról, és álláspontja szerint olyan megoldást kell találni, amellyel ki lehet mozdulni a holtpontról. A migráció kérdéséről a francia elnök elmondta, hogy az Európai Unió számos egymást követő migrációs válsággal volt kénytelen szembenézni, legutóbb a fehérorosz-lengyel határon. A francia államfő leszögezte, hogy a külső határokat meg kell védeni. A januárban kezdődő francia uniós elnökséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy a schengeni övezet szabályainak mélyreható reformokra van szüksége. Említést tett a származási országokba történő kitoloncolásokról is, és aláhúzta, hogy akiknek nincs joguk az EU területén tartózkodni, azokat ki kell toloncolni. Macron leszögezte: Franciaország szándéka az, hogy haladást lehessen elérni ebben az ügyben. Emmanuel Macron az energiáról szólva úgy fogalmazott, hogy mindenki számára stratégiai kérdés a hatékony energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások használata. A nukleáris energiatermelés fellegvárának számító Franciaország elnöke azt is leszögezte, hogy a nukleáris energiát nem pusztán átmeneti energiaforrásként kell kezelni.
A francia elnök kitért arra is, hogy az európai védelmi unió, a pandémia miatti helyreállítás, és a soron következő uniós csúcstalálkozók napirendje is szóba került a visegrádi vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. Nyilatkozata elején Emmanuel Macron külön megemlékezett arról, hogy a visegrádi együttműködés idén ünnepeli fennállásának harmincadik évfordulóját, és örömének adott hangot, hogy a kétoldalú, magyar-francia egyeztetés után a V4-tagországok vezetőivel is lehetősége nyílt tárgyalni. Az M1 kérdésére a francia elnök aláhúzta, hogy négy uniós tagország vezetői ültek mellette a tárgyalóasztalnál, és az EU soros elnökeként kötelessége megkeresni azokat a közös pontokat, amelyek lehetővé teszik az előrelépést, és a problémás kérdésekben is a haladás lehetőségét kell keresni.
Európának egységben az ereje, erősebbnek, szolidárisabbnak kell lennie
– szögezte le a francia elnök. Emmanuel Macron a magyar ellenzékkel folytatott tárgyalásokról azt mondta, hogy soha nem kampányol az ország határain kívül.
A francia elnök nem pártelnök. Mint francia államfő Európában eszméket és gondolatokat védelmezek. A magyarországi választásokról nem fogok véleményt formálni, ahogyan ezt egyetlen másik uniós tagállamban sem teszem meg
– hangsúlyozta Emmanuel Macron. Világossá tette: vannak véleménykülönbségek a magyar kormánnyal, de soha nem avatkozik be más országok belügyeibe.
Cseh, lengyel, szlovák kormányfő: középpontban az energia és a migráció kérdése
Intenzíven fejlesztjük a V4-en belüli együttműködést, és ez az Európai Unió előrehaladására is kedvező hatással van. Együtt dolgozunk azon, hogy a klímaváltozás kezelése szempontjából rendkívül fontos szén-dioxid-kibocsátás tekintetében ne szülessenek engedmények
– hangsúlyozta Eduard Heger szlovák miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón. Mint kiemelte, a fenntartható energiaforrásokról beszélve fontos az atomenergia szerepének hangsúlyozása. Andrej Babis ügyvezető cseh kormányfő is annak szükségességéről beszélt, hogy az unióban az atom- és a gázenergiába történő beruházások kibocsátásmentes besorolást kaphassanak.
Nem szabad engedni, hogy a kibocsátási kvóták és az energiaárak különböző spekulatív tőkealapok hatására a sokszorosára emelkedjenek
– tette hozzá. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök alapvető problémának nevezte a magas gázárakat, amelyeket – mint mondta – politikai manipulációk is befolyásolnak, amire az Európai Bizottságnak egyértelműen kell reagálnia.
Európában az infláció mértékére is hatással van, hogy mesterségesen befolyásolják a szén-dioxid-kibocsátási kvótákat. Az egész ETS-rendszert módosítani kellene
– fűzte hozzá. A migráció kérdése kapcsán Eduard Heger arról beszélt, mindenáron el kell kerülni a probléma eszkalálódását, ezért is üdvözölte, hogy a közelgő francia EU-elnökség a prioritások sorába emelte a védelem, a biztonság ügyét. Andrej Babis a migráció elleni harc kulcsának nevezte, hogy a schengeni térséget az egyes tagállamoknak kell megvédeni. Hozzátette: nem szabad megengedni a civil szervezeteknek, hogy illegális bevándorlókat hozzanak be Európába. Ezen a héten hét tagállam is kérte az Európai Bizottságtól, tárgyalják újra a migrációs politikát, hiszen ma számos helyen kerítések épülnek, aminek finanszírozására meg kell teremteni a pénzügyi forrásokat. Morawiecki lengyel kormányfő kifejtette: országa védi az EU és a NATO keleti határait, és mindent el kell követni az embercsempészet felszámolására, valamint annak kiiktatására, hogy az embereket élő pajzsként használja Lukasenka fehérorosz elnök, szembemenve az EU valamennyi tagállamával.
Az Európai Bizottságnak nem gátolni, hanem segítenie kell minket az unió megvédését szolgáló lépéseinkben
– mondta a lengyel vezető. Morawiecki a Moszkva felől Ukrajnát fenyegető biztonsági krízist is megemlítette.
Szó volt a találkozón a jogállamiság ügyéről is. Amit az egyik tagállamban, például Franciaországban vagy Németországban megengednek, azt a többiben is engedni kell, ellenkező esetben diszkriminációról beszélünk, ami elfogadhatatlan. Az EU-nak 27 szuverén, egyenlő jogokkal rendelkező tagállamának kell lennie
– jelentette ki Mateusz Morawiecki.
