Pesti Srácok

Szijjártó: bízunk abban, 2022 jobb év lesz a magyar-ukrán kapcsolatok szempontjából!

Szijjártó: bízunk abban, 2022 jobb év lesz a magyar-ukrán kapcsolatok szempontjából!

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megerősítette kölcsönös szándékát a kétoldalú kapcsolatok javítására hétfői telefonos tárgyalásán. Szijjártó Péter közösségi oldalán azt írta: a feladat nem lesz könnyű, de bíznak abban, hogy 2022 jobb év lesz a magyar-ukrán kapcsolatok szempontjából mint az idei volt.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter bejegyzésében azt írta, az elmúlt években nagyon sokat dolgoztak azért, hogy biztosítsák Magyarország energiaellátását és növeljék Magyarország szerepét a közép-európai ellátásbiztonság tekintetében is. Hét szomszédunkból mára már hattal van gázvezeték-összeköttetésünk, és hamarosan tovább növekszik a villamosáram-kapcsolatok száma - tette hozzá. Szijjártó Péter megjegyezte: földgázszállítás tekintetében egyre fontosabb tranzitországgá vált Magyarország, "tavaly és idén is rajtunk keresztül szállították a legtöbb gázt Ukrajnába a nyugati irányból".

Mint írta, a rendszerüzemeltető vállalatok technikai megállapodása alapján 2022 első három hónapjában is maximális kapacitással mehet majd a Magyarország felőli gázszállítás Ukrajnába. Ezzel a piaci vállalatok összesen 700 millió köbméter gáz kiszállítására kapnak kereskedelmi lehetőséget január és március között - írta. A politikus hozzátette: Dmitro Kulebával megerősítették kölcsönös szándékukat a kétoldalú kapcsolatok javítására, "amely feladat nem lesz könnyű, de bízunk benne, hogy 2022 jobb év lesz a magyar-ukrán kapcsolatok szempontjából mint az idei volt".

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.