Pesti Srácok

Varga Judit: Európa ereje a tagállamok sokszínűségében rejlik, nem a hamis utópiákban

Varga Judit: Európa ereje a tagállamok sokszínűségében rejlik, nem a hamis utópiákban

Az Európai Unió (EU) bővítése jelenti Európa jövőjének kulcsát – hangoztatta a Konferencia Európa jövőjéről - A bővítés a jövő kulcsa? című hétfői budapesti nemzetközi fórumon Varga Judit igazságügyi miniszter, aki szerint az EU-nak nagyobb érdeke fűződik Szerbia tagságához, mint magának Szerbiának, ezért az országot mihamarabb fel kell venni az EU-ba.

– emelte ki.

Varga Judit az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által szervezett konferencián úgy vélekedett, hogy az EU-t több válság is sújtotta az elmúlt években, és Brüsszel ezekre nem mindig tudott megfelelő választ adni: túl gyakran döntöttek úgy, hogy a központosítás a válasz, anélkül, hogy körültekintően és őszintén konzultáltak volna az unió alapját képező tagállamokkal.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a különböző nemzeti alkotmányos identitások nélkül nincs Európai Unió sem.

– jegyezte meg.

Varga Judit szavai szerint Brüsszelnek fel kell hagynia a tagállamok elidegenítéséhez vezető gyakorlatával, emellett eljött végre az ideje, hogy új országokat is üdvözöljünk a közösségünkben és erősebb nemzeteken álló, erősebb EU-t építsünk fel. Mint felidézte, a közép-európai országok már megtapasztalták, hogy a csatlakozás útja néha göröngyös.

– jegyezte meg a miniszter, hozzáfűzve azonban: örömteli fejlemény, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása a von der Leyen-bizottság prioritásává vált.

– emlékeztetett.

Varga Judit kiemelte azt is, hogy 2019-től Várhelyi Olivér személyében magyar biztos felel az unió bővítéséért és szomszédságpolitikájáért, az ő elszántsága és szakértelme pedig garancia arra, hogy az EU valóban nyitott marad nyugat-balkáni partnerei felé.

– közölte a miniszter.

Mint hozzátette, Magyarország számára nem kérdés, hogy az EU-nak el kellene ismernie a tagjelölt országok erőfeszítéseit, és végre teljesítenie kellene a csatlakozási folyamat továbbvitelével kapcsolatos kötelezettségeit.

– idézte fel.

A miniszter elmondása szerint Albániával és Észak-Macedóniával haladéktalanul meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, és még az év végéig hasonló egyeztetésekre van szükség Szerbiával és Montenegróval.

– jelentette ki Varga Judit.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.