Varga Mihály szerint Surányi még Márki-Zayt is megelőzi rémhírterjesztésben
Surányi György egy elkésett katasztrófaturista, aki hallotta, hogy valahol baleset történt, de mire odaért, már se roncsok, se sérültek – kommentálta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Varga Mihály a volt jegybankelnök légből kapott gazdasági előrejelzéseit.
A portálnak Varga Mihály arról beszélt, nem lepik meg Surányi Györgynek a kormány gazdaságpolitikáját illető kritikái, szakmai magalapozottságuk annál inkább. Mint ismert, a volt jegybankelnök szerint szemfényvesztés és agymosás zajlik Magyarországon, miközben problémák vannak a monetáris és a fiskális politikában is. Varga Mihály a vádakkal kapcsolatban kifejtette, a magyar gazdaság más országokhoz hasonlóan az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa okozta gazdasági visszaesésből igyekszik kilábalni. A gazdasági mutatók azt mutatják, hogy jól halad ez a folyamat, hiszen az idei növekedés hat százalék fölött lesz, foglalkoztatás terén jobban áll az ország, mint a járvány előtt, elkerültük a tömeges magán-, családi és vállalati csődöt, és van esély arra is, hogy újra csökkenő pályára állítsuk az államadósságot. A gazdasági miniszter szerint Surányi kritikáit inkább politikai megfontolásból fogalmazta meg, különösen, amikor megszorításokról vizionál, miközben kifogásolja az adócsökkentéseket, a 13. havi nyugdíj visszaállítását vagy a rendvédelmi dolgozók béremelését.
Olyan, mintha Márki-Zay Péter helyére jelentkezett volna be
-jegyezte meg. Varga Mihály az egyensúlyi mutatókkal kapcsolatban arról is szólt, nincs másik olyan ország, ahol e téren jelenleg jobban állnának.
A 2020–2021-es gazdasági visszaesés kétszer akkora erejű volt, mint a megelőző világválság 2008–2009-ben. Minden európai uniós ország megszenvedte és még szenvedi most is ennek hatását. A kínálat nem tudott lépést tartani a 2021-ben újraéledő kereslettel, az árak kitörtek, főként az energiaszektorban, ez pedig inflációban csapódik ki. A szállítási láncok akadoznak, sorozatosak az alkatrészhiány és az alapanyagkésés miatti leállások. Ezek a partnereinket, a németeket, az olaszokat, de az ázsiai országokat és persze minket is érintenek
– fogalmazott, hozzátéve,
a szerencsénk az, hogy a járvány előtti évtizedet adósságcsökkentésre és a növekedési tényezők megerősítésére használtuk fel, így ebben a helyzetben költségvetési átrendezéssel tudtunk keresletet generálni, bér- és beruházási támogatásokat adni. 2008-ban a Nemzetközi Valutaalap finanszírozott és segített, most nem kellett pénzügyi mentőöv, a magyar államháztartás képes volt háromezermilliárd forintot előteremteni. Persze, hogy megugrott a hiány és az államadósság, ahogy ez Európában is történt. Az unió átlagos adósságállománya a GDP száz százaléka fölött van. A miénk 65 százalékról ugrott nyolcvan százalékra, és most azon dolgozunk, hogy újra csökkenő pályára kerüljön.
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: magyarnemzet.hu; fotó: MTI