Pesti Srácok

Városháza-gate: szélhámos húzás Karácsonyéktól a vizsgálóbizottság felállítása Tarlós István szerint

Városháza-gate: szélhámos húzás Karácsonyéktól a vizsgálóbizottság felállítása Tarlós István szerint

A főváros baloldali vezetése egyáltalán nem vállalja a politikai felelősséget a Városháza-gate kapcsán. Abszurd, hogy Karácsony Gergelyék jelentősen lekorlátozták, hogy a korrupciógyanús ügyleteket milyen szempontokból vizsgálhatja az erre a célra létrehozott bizottság, amelynek többségét a baloldali fővárosi vezetés szövetségesei alkotják. Karácsony sorozatos hazudozás és önellentmondások révén igyekszik az eredetitől egészen eltérő kontextusba helyezni a botrányt– nyilatkozta Tarlós István a a Mediaworks Hírcentrumának.

Amellett, hogy a Városháza tervezett eladása, valamint a fővárosi ingatlanvagyon szervezett, korrupciós módon történő kiárusítása az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányává dagadt, az ügy Karácsony Gergely főpolgármester városvezetői alkalmatlanságára is rámutatott. Míg Anonymus felvételeiből az derült ki, hogy különböző szereplők a főváros vezetése tudtával kínálták fel az ingatlanokat testreszabott pályázatokon keresztül a tízszázalékos kenőpénzt kifizetni hajlandó befektetőknek, Karácsony folyamatosan magát járatta le, amikor életszerűtlen magyarázatait már cáfolta is a következő nap megjelenő újabb hangfelvétel.

– nyilatkozta Tarlós István a Mediaworks Hírcentrumának. Hangsúlyozta: mivel pontosan egyelőre nem tudni, hogy mi történt valójában, tartózkodik attól, hogy a nyilvánosságra került felvételek és hírek alapján vádaskodjon, ám tény, hogy vannak aktuális, vihart kavaró ügyek a Városházán.

PestiSracok facebook image

Szélhámos húzás

Az egykori főpolgármester szélhámos húzásnak nevezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége némi huzavona után egy olyan vizsgálóbizottságot állított fel, amelyben éppen az érintett, elszámolandó oldal emberei kerültek többségbe.

– fejtette ki Tarlós István.

– magyarázta Tarlós István.

Abszurdumnak nevezte, hogy a Városháza-gate egyik központi szereplője, az Anonymus által megosztott felvételek többikén is szereplő Gansperger Gyulának csak a fideszes kötődéseit vizsgálhatja a bizottság.

– mutatott rá Budapest egykori első embere.

Arra is emlékeztetett, hogy az egykori MSZP-s miniszterelnök a hírek szerint összefüggő mondatokban beszélt arról az egyik felvételen, hogy Ganspergerrel a barátságnál is erősebb szálak fűzik őket egymáshoz, mivel régi fegyvertársak, és „együtt harcoltak a barikádokon”.

– fogalmazott Tarlós.

Kirakatbizottság

A vizsgálóbizottság körüli furcsaságok közül az egykori főpolgármester azt is kiemelte, hogy a grémiumban ülő egyik baloldali polgármester arról beszélt, hogy őt személy szerint mi nem érdekli az ügyben.

– vélte Budapest egykori első embere.

Karácsony visszamutogat

Tarlós István arra is kitért, hogy Karácsony Gergely a visszamutogatás jól bevált módszerével is a felelősség alól igyekszik kibújni.

– magyarázta Tarlós István.

– fejtette ki Budapest egykori első embere. Megjegyezte: Karácsony 2014 és 2019 között szintén tagja volt a Fővárosi Közgyűlésnek. Azon belül is épp a közbeszerzési bizottságnak.

Pancser alakítás

– húzta alá a jelenleg miniszterelnöki megbízottként tevékenykedő egykori városvezető.

A Városháza-gate felvételein megszólaló szereplők arról beszéltek, hogy több fővárosi ingatlant az új, baloldali városvezetés hivatali ideje alatt adtak el vagy terveztek értékesíteni egy úgynevezett jutalékos rendszerben, vagyis korrupciós módon. Az előző bizottsági ülésen Berki Zsolt – a Városháza-gate egyik központi figurája, aki a vevőktől szedi be a pénzt – kérdésre elmondta, hogy Tarlós Istvánnal soha nem találkozott, Bagdy Gáborral pedig mindössze egy alkalommal, négy vagy öt éve. És akkor is ő kereste meg a főpolgármester-helyettest, aki rögtön tovább is irányította a vagyonkezelőhöz. Berki Zsolt ott kötött ismeretséget a fővárosi vállalat vezetőjével, Barts Balázzsal, aki több hangfelvételen is a Városháza értékesítési terveiről beszélt a befektetőkkel. Bajnai Gordon is részt vett a Városháza lehetséges értékesítéséről szóló megbeszélésen, s a külföldi befektető képviselőjét arról biztosította, hogy tudakozódott a városvezetésnél, az ő részükről „van szándék a fejlesztésre”. A Városháza körüli gyanús ingatlanügyletek miatt a rendőrség 14 feljelentés alapján nyomoz, egyebek mellett csalás, vesztegetés és hűtlen kezelés miatt. Nemrégiben Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnél és a főjegyzőnél is házkutatást tartottak.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: ujpestihirmondo.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.