Pesti Srácok

Az illegális határátlépések száma tavaly meghaladta a világjárvány előtti szintet

Az illegális határátlépések száma tavaly meghaladta a világjárvány előtti szintet

Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) éves összesítője szerint az Európai Unió külső határain észlelt illegális határátlépések száma 2021-ben meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet; a tavaly feljegyzett több mint kétszázezer eset a legtöbb volt 2017 óta.

A varsói székhelyű uniós ügynökség 2021-es migrációs adatokat rögzítő jelentésében kiemelte: a tavalyi esetszám 36 százalékos növekedést jelent 2019-hez és 57 százalékos növekedést 2020-hoz képest, amikor a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozások erőteljes visszatartó hatást gyakoroltak az illegális bevándorlása. Megjegyezték, hogy a tavalyi migrációs adatokat meghatározó tényező volt az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult rendkívüli helyzet. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is leggyakrabban szíriaiakat, majd tunéziaiakat, marokkóiakat, algériaiakat és afgánokat vettek nyilvántartásba azok között, akik engedély nélkül kívánták átlépni az uniós határokon. Csakúgy, mint 2020-ban, a nők tavaly is kevesebb mint egytizedét tették ki az illegális bevándorlóknak, a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúak aránya nagyjából változatlan maradt.

Az Európába irányuló főbb migrációs útvonalakat érintően a jelentés kiemelte, hogy tavaly ismét a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő bevándorlási csatorna bizonyult a legélénkebbnek; onnan a jogtalan határátlépések több mint egyharmadát, 65 362 határsértést jelentettek. A növekedés mértéke egyéves összehasonlításban 83 százalékos volt. A nyugat-balkáni országokon keresztül vezető migrációs útvonalon éves összehasonlításban 124 százalékkal nőtt a jogellenes határátlépések száma. A felderített esetek többsége olyanokat érint, akik már régóta tartózkodtak a régióban, és ismételten megpróbáltak átjutni az uniós határokon.

Az EU Fehéroroszországgal közös határán tavaly 7915 illegális határátlépésről számoltak be a helyi, a litván és a lengyel hatóságok, ami több mint tízszeres növekedést jelent 2020-hoz képest. A főként Spanyolországot érintő, a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult migrációs útvonalon tavaly mintegy 18 ezer határsértőről szereztek tudomás, ami mindössze hat százalékkal magasabb az előző év adatainál. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken az előző évvel közel megegyező számú, mintegy 22 500 észlelést jegyeztek fel. A Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország tengeri és szárazföldi határán az előző évekhez képest csökkent az észlelések száma, Cipruson ugyanakkor jelentős növekedést regisztráltak. A mintegy 10 400 tavalyi ciprusi nyilvántartásba vétel több mint kétszerese a tavalyelőttinek – közölte jelentésében a Frontex.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/PAP/Artur Reszko

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)