Pesti Srácok

Az illegális határátlépések száma tavaly meghaladta a világjárvány előtti szintet

Az illegális határátlépések száma tavaly meghaladta a világjárvány előtti szintet

Az EU határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) éves összesítője szerint az Európai Unió külső határain észlelt illegális határátlépések száma 2021-ben meghaladta a koronavírus-járvány előtti szintet; a tavaly feljegyzett több mint kétszázezer eset a legtöbb volt 2017 óta.

A varsói székhelyű uniós ügynökség 2021-es migrációs adatokat rögzítő jelentésében kiemelte: a tavalyi esetszám 36 százalékos növekedést jelent 2019-hez és 57 százalékos növekedést 2020-hoz képest, amikor a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozások erőteljes visszatartó hatást gyakoroltak az illegális bevándorlása. Megjegyezték, hogy a tavalyi migrációs adatokat meghatározó tényező volt az EU Fehéroroszországgal közös határán kialakult rendkívüli helyzet. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is leggyakrabban szíriaiakat, majd tunéziaiakat, marokkóiakat, algériaiakat és afgánokat vettek nyilvántartásba azok között, akik engedély nélkül kívánták átlépni az uniós határokon. Csakúgy, mint 2020-ban, a nők tavaly is kevesebb mint egytizedét tették ki az illegális bevándorlóknak, a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúak aránya nagyjából változatlan maradt.

Az Európába irányuló főbb migrációs útvonalakat érintően a jelentés kiemelte, hogy tavaly ismét a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő bevándorlási csatorna bizonyult a legélénkebbnek; onnan a jogtalan határátlépések több mint egyharmadát, 65 362 határsértést jelentettek. A növekedés mértéke egyéves összehasonlításban 83 százalékos volt. A nyugat-balkáni országokon keresztül vezető migrációs útvonalon éves összehasonlításban 124 százalékkal nőtt a jogellenes határátlépések száma. A felderített esetek többsége olyanokat érint, akik már régóta tartózkodtak a régióban, és ismételten megpróbáltak átjutni az uniós határokon.

Az EU Fehéroroszországgal közös határán tavaly 7915 illegális határátlépésről számoltak be a helyi, a litván és a lengyel hatóságok, ami több mint tízszeres növekedést jelent 2020-hoz képest. A főként Spanyolországot érintő, a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult migrációs útvonalon tavaly mintegy 18 ezer határsértőről szereztek tudomás, ami mindössze hat százalékkal magasabb az előző év adatainál. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken az előző évvel közel megegyező számú, mintegy 22 500 észlelést jegyeztek fel. A Földközi-tenger keleti medencéjében, Görögország tengeri és szárazföldi határán az előző évekhez képest csökkent az észlelések száma, Cipruson ugyanakkor jelentős növekedést regisztráltak. A mintegy 10 400 tavalyi ciprusi nyilvántartásba vétel több mint kétszerese a tavalyelőttinek – közölte jelentésében a Frontex.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/PAP/Artur Reszko

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.