Deutsch Tamás: amit Brüsszel Magyarországgal és Lengyelországgal játszik, az nettó zsarolás
Létező és jelenleg sajnos leküzdhetetlen jelenségnek nevezte a kettős mércét az Európai Unióban (EU) Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn egy budapesti rendezvényen. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványnak A válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a politikus úgy fogalmazott, hogy teljes személyes és politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött.
Deutsch Tamás a kettős mérce példájaként említette, hogy egyesek azzal érvelnek a migráció mellett: az élet a legfontosabb, emberek nem halhatnak meg a Földközi-tengeren. Ugyanezek a véleményformálók azonban egészen másként gondolkodnak az abortuszról: ott mégis van lényegesebb szempont az életnél. Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az európai együttműködés felfelé ívelő szakasza a maastrichti szerződéssel véget ért.
Az európai emberek többségének fontos a nemzeti szuverenitás
- emelte ki.
Szavai szerint a kettős mérce a mindent maga alá gyűrő európai birodalmi törekvésből fakad.
Az európai néppárti tagság utolsó két-három éve rettenetes volt
- jelentette ki Deutsch Tamás. Úgy fogalmazott: rossz volt látni, hogyan veri szét a birodalmi törekvés a páneurópai tömörülést, miként csinál a nagy közösségből egy közepesnek is csak jóindulattal nevezhető csoportosulást. Azt mondta, hogy Ljubljanától nyugatra már nincs is komoly néppárti erő. Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az EU jelmondata: „egység a sokféleségben”.
Az egész együttműködés a változatosságból indult ki, ennek tiszteletben tartása nélkül nem lehet Európa értékgazdagságáról beszélni
- vélekedett.
Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy a magyar helyreállítási terv alapján 2500 milliárd forint jár Magyarországnak a koronavírus-járvány kárainak enyhítésére.
Az Európai Bizottságnak nincs jogköre arra, hogy befolyásolja az összeg folyósítását
- mondta.
Amit Brüsszel Magyarországgal és Lengyelországgal játszik, az nettó zsarolás
- fogalmazott, a magyar gyermekvédelmi törvényt jelölve meg okként.
Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke kijelentette, hogy a magyarok nem egy unortodox kisebbség tagjai Európában.
A magyar közvélemény valójában a fősodorhoz tartozik sok kérdésben. A kisebbségi álláspontot igazából a politikai elit képviseli Európában
- mondta.
Közölte, hogy az Európa Projekt kutatás 2016-ban indult, a migrációs válság kirobbanása után.
A felméréssorozatnak minden olyan fontos kérdés a része volt, amely foglalkoztatta Európát. Az idei adatokból kiderül, hogy a magyar közvélemény nincsen egyedül Európában
- emelte ki Fűrész Gábor.
Az európai nemzetállamok tagjainak háromnegyede elsősorban nemzete részeként határozza meg magát, nem pedig európaiként. Egyetlen olyan uniós tagállam sem létezik, ahol a polgárok többsége másodlagosnak tekintené a nemzeti identitást az európaihoz képest
- mutatott rá az alapítványi elnök.
Pedig egyesek a magyar kormánnyal szemben azt mondták az elmúlt tíz évben, hogy a nemzeti önazonosság nem megkerülhetetlen, helyét átveszi az európai identitás, egy posztnemzeti korszak kezdődik. Magyarország régóta képviseli azt az álláspontot, hogy Brüsszelt meg kell reformálni. Az európai országok mindegyikében többségben vannak azok, akik az EU-ban képzelik el a jövőjüket, ez tehát nem kérdés. Az uniós lakosok mintegy háromnegyede azonban változásokat szeretne a működésben, mérsékelné a bürokráciát
- közölte Fűrész Gábor.
A demokráciadeficit kérdése az elmúlt tíz-tizenkét évben csupán a nemzetállamok vonatkozásában merült fel. Az európai közvélemény ugyancsak háromnegyede szerint azonban elszámoltathatóvá kell tenni az EU-s vezetőket, és ebben a tekintetben is egységes a kontinens térképe
- mondta. Hozzátette: az európaiak azt akarják, hogy egyszerűbb és átláthatóbb legyen az unió működése. Az emberek többsége vagy megtartaná az európai integráció jelenlegi mértékét, vagy nagyobb szuverenitást engedne a nemzetállamoknak.
Magyarországnak a családpolitika is kiemelt szempontja volt az elmúlt tíz-tizenkét évben. Egyesek szerint ez már a múlthoz tartozik, a problémákat bevándorlással kell megoldani
- mondta.
A kutatás szerint azonban az európai közvélemény közel áll a magyarhoz.
Még a magát szélsőségesen liberálisként meghatározó Svédország lakosainak többsége is úgy gondolja, hogy nem a migráció a megoldás népességcsökkenésre
- ismertette az alapítványi elnök.
Fűrész Gábor hangsúlyozta, hogy az európaiak túlnyomó része szerint meg kell őrizni a zsidó-keresztény kulturális örökséget. Az alapítványi elnök úgy értékelt, hogy ha nem az elitet nézzük, a magyar álláspont a szabályhoz tartozik, nem pedig a kivételhez.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
