Pesti Srácok

Ferenc pápa elítélte az ideológiai gyarmatosítást és az eltörlés kultúráját

Ferenc pápa elítélte az ideológiai gyarmatosítást és az eltörlés kultúráját

Ferenc pápa a Vatikánban szolgálatot teljesítő diplomáciai testület tagjai előtt hétfőn elmondott újévi beszédében elítélően kijelentette, hogy egyes közintézményekben ideológiai gyarmatosítás folyik, és megfogalmazása szerint ez az eltörlés kultúrájának egyik megjelenési formája is.

A sokszínűség védelmének nevében végül majd eltörlünk mindenfajta önazonosságot – fogalmazott a katolikus egyházfő.

– hangsúlyozta a pápa, megismételve, hogy számos témakörben már

PestiSracok facebook image

Decemberben a katolikus egyház vezetője már bírálta az Európai Bizottság egy belső dokumentumát, amely a karácsony szó használatának mellőzését javasolta. Az indítványt a pápa a "felvizezett laicizmusból eredő anakronizmusnak" nevezte. Ferenc pápa beszédében a történelmi személyek gyarmati múltjuk miatt eltávolított szobraira, valamint az Egyesült Államokban és Európában ezzel kapcsolatban kirobbant vitákra is utalt.

New Yorkban két hét múlva tartják az atomsorompó-szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciáját. Az egyházfő ehhez fűződően megismételte korábbi aggodalmát a "rendkívül erkölcstelen" atomfegyverekkel kapcsolatban, és létfontosságúnak nevezte az Iránnal kötött nukleáris megállapodásról szóló, öt hónap után november végén Bécsben újrakezdett tárgyalások folytatását.

– hangsúlyozta. A Szentszék "továbbra is határozottan kitart azon álláspontja mellett, hogy a nukleáris fegyverek helytelen és nem megfelelő eszközök a 21. századi biztonsági fenyegetésekre adandó válaszokhoz, és birtoklásuk rendkívül erkölcstelen" – húzta alá a katolikus egyházfő. Ferenc pápa beszédében szokatlan módon részletesen áttekintette a világban zajló fegyveres konfliktusokat is, megemlítve Szíriát, Jement, Etiópiát, Ukrajnát és Szudánt, és újfent nyugtalanságának adott hangot a

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Gregorio Borgia

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.