Pesti Srácok

Márki-Zay szerint az emberek többsége Fidesz-győzelemre számít, a Nézőpont Intézet kutatásai azonban rácáfolnak erre

Márki-Zay szerint az emberek többsége Fidesz-győzelemre számít, a Nézőpont Intézet kutatásai azonban rácáfolnak erre

Úgy tűnik, Márki-Zay Péter is kezd kapcsolni és a baloldali pártok vezetői után immár maga is nekikezd a választások elcsalásáról szóló narratíva építgetésének. Kínos, megmagyarázhatatlan szekunder szégyenérzet járja át az embert a baloldal miniszterelnök-jelöltjének sorait olvasva, amelyben egyszerre ismeri el, hogy az emberek a jelenlegi kormánypártok győzelmével számolnak, ugyanakkor egy huszárvágással nyargal át a szavazatvásárlás ingoványos talajára, ahonnan a nemzetközi megfigyelők jelentette segítségig evickél el azzal a halovány reménysugárral, hogy azért a kutatásokban még jól állnak.

– fogalmaz Márki-Zay Péter a közösségi oldalán megjelent bejegyzésében. Adja magát a helyzet, hogy a baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltjét egyik elődjének tulajdonított örökbecsű gondolattal szembesítsük: nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni...

PestiSracok facebook image

– olvasható Márki-Zay okfejtése. Vagyis szögezzük le: a baloldal miniszterelnök-jelöltje sokadjára hülyézi le a magyar embereket, amikor arról értekezik, hogy a különböző kommunikációs kampányok hatására mennek össze-vissza, csak éppen nem arra, amerre ő szeretné.

– folytatja a logikai fejtegetést Emzépé. Ez azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy már egy olyan mélység, amit egy választási győzelemre készülő politikus aligha engedne meg magának. Sokkal inkább érezhető ki egy várható bukta felett érzett megkeseredettség előszele, mintsem a kormányváltó lendület.

A KUTATÁSOK IS A FIDESZ MELLETT

Fontos azonban Márki-Zay kijelentései kapcsán ismét a tényekre nézni. A Nézőpont Intézet legutóbbi közvélemény-kutatása szerint ugyanis a magyarok több mint kétharmada a Fidesz választási győzelmére számít. Mráz Ágoston Sámuel szerint pedig a baloldali politikusokból is hiányzik már az őszinte hit, hogy a Magyarország előtt álló nagy kihívásokra és kérdésekre válaszokat tudnak találni.

– fogalmazott.

Az elemző szerint Gyurcsány Ferenc hatalmas 2010-es veresége után nem azt a következtetést vonta le, hogy újra kell gondolni a baloldaliságot, hanem megmaradt korábbi világképe mellett, amely a társadalmi és gazdasági kérdések liberalizációjából, azaz privatizációból áll. Ez alapvetően az energiaárak elengedését, a határok gyengítését és az egészségügy valamilyen mértékű magánosítását jelenti – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Hangsúlyozta: miközben a baloldal nem hirdeti, néhány elszólásból kiderül, hogy ugyanúgy gondolkodnak, mint 2010 előtt, valamint semmiféle különbség nincs Gyurcsány Ferenc világképe és Márki-Zay Péter véletlenül elmondott mondatai között.

A BALOLDAL VILÁGKÉPE NEM VÁLTOZOTT

A Nézőpont Intézet vezetője elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc politikája az Orbán-kormány eredményeinek totális tagadásából, másrészt a Brüsszelnek való megfelelésből áll: szuverenitás helyett föderalizálás, migráció elleni védekezés helyett liberalizálás, a nemzeti gazdaság erősítése helyett a privatizálás. Mráz Ágoston Sámuel aláhúzta: az Orbán Viktor által vezetett kormányoknak tagadhatatlan eredménye, hogy a nemzetstratégiai ágazatokban megerősödött a nemzeti, állami tulajdon, legyen szó az energia-, a pénzügyi vagy az egészségügyi szektorról. Elmondta: a baloldal programpontjai mögött ezzel szemben nemzetközi politikai és gazdasági érdekek lehetnek, ami nem nyeri el a magyar társadalom többségének szimpátiáját.

– mondta az elemző. Kiemelte: a következő hetekben "kifejezetten fontos feladat, hogy megtaláljuk ezeket a mondatokat, és a választópolgárok megalapozott döntést tudjanak hozni (...) a nemzetben való gondolkodás és a rejtegetett nemzetközi érdekek kiszolgálása között". Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is: a baloldalnak az lesz az érdeke, hogy hangulatot keltsen a kormánnyal szemben akármilyen témában, és ezáltal megpróbálja felerősíteni a "protestérzületet" a társadalomban.

– mondta. Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is: a Nézőponthoz hasonló intézeteknek feladata, hogy szorosan figyeljék, a magyar választás tisztességes körülmények között zajlik-e le. Hangsúlyozta: foglalkozni kell a külföldi államok beavatkozásával, valamint az Európai Bizottság magyar kampányban játszott szerepével, amit azzal ér el, hogy pénzügyi nyomást próbál helyezni Magyarországra. Az elemző aláhúzta: fontos, hogy aki politikával foglalkozik, ne csak a hivatalos állításokat hallja meg, hanem a sorok között is olvasson a véletlen elszólásokból és utalásokból.

– fogalmazott.

Forrás: MTI, Márki-Zay Péter Facebook-oldala; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)