Pesti Srácok

Márki-Zay szerint az emberek többsége Fidesz-győzelemre számít, a Nézőpont Intézet kutatásai azonban rácáfolnak erre

Márki-Zay szerint az emberek többsége Fidesz-győzelemre számít, a Nézőpont Intézet kutatásai azonban rácáfolnak erre

Úgy tűnik, Márki-Zay Péter is kezd kapcsolni és a baloldali pártok vezetői után immár maga is nekikezd a választások elcsalásáról szóló narratíva építgetésének. Kínos, megmagyarázhatatlan szekunder szégyenérzet járja át az embert a baloldal miniszterelnök-jelöltjének sorait olvasva, amelyben egyszerre ismeri el, hogy az emberek a jelenlegi kormánypártok győzelmével számolnak, ugyanakkor egy huszárvágással nyargal át a szavazatvásárlás ingoványos talajára, ahonnan a nemzetközi megfigyelők jelentette segítségig evickél el azzal a halovány reménysugárral, hogy azért a kutatásokban még jól állnak.

– fogalmaz Márki-Zay Péter a közösségi oldalán megjelent bejegyzésében. Adja magát a helyzet, hogy a baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltjét egyik elődjének tulajdonított örökbecsű gondolattal szembesítsük: nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni...

PestiSracok facebook image

– olvasható Márki-Zay okfejtése. Vagyis szögezzük le: a baloldal miniszterelnök-jelöltje sokadjára hülyézi le a magyar embereket, amikor arról értekezik, hogy a különböző kommunikációs kampányok hatására mennek össze-vissza, csak éppen nem arra, amerre ő szeretné.

– folytatja a logikai fejtegetést Emzépé. Ez azonban nyugodtan mondhatjuk, hogy már egy olyan mélység, amit egy választási győzelemre készülő politikus aligha engedne meg magának. Sokkal inkább érezhető ki egy várható bukta felett érzett megkeseredettség előszele, mintsem a kormányváltó lendület.

A KUTATÁSOK IS A FIDESZ MELLETT

Fontos azonban Márki-Zay kijelentései kapcsán ismét a tényekre nézni. A Nézőpont Intézet legutóbbi közvélemény-kutatása szerint ugyanis a magyarok több mint kétharmada a Fidesz választási győzelmére számít. Mráz Ágoston Sámuel szerint pedig a baloldali politikusokból is hiányzik már az őszinte hit, hogy a Magyarország előtt álló nagy kihívásokra és kérdésekre válaszokat tudnak találni.

– fogalmazott.

Az elemző szerint Gyurcsány Ferenc hatalmas 2010-es veresége után nem azt a következtetést vonta le, hogy újra kell gondolni a baloldaliságot, hanem megmaradt korábbi világképe mellett, amely a társadalmi és gazdasági kérdések liberalizációjából, azaz privatizációból áll. Ez alapvetően az energiaárak elengedését, a határok gyengítését és az egészségügy valamilyen mértékű magánosítását jelenti – mondta Mráz Ágoston Sámuel. Hangsúlyozta: miközben a baloldal nem hirdeti, néhány elszólásból kiderül, hogy ugyanúgy gondolkodnak, mint 2010 előtt, valamint semmiféle különbség nincs Gyurcsány Ferenc világképe és Márki-Zay Péter véletlenül elmondott mondatai között.

A BALOLDAL VILÁGKÉPE NEM VÁLTOZOTT

A Nézőpont Intézet vezetője elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc politikája az Orbán-kormány eredményeinek totális tagadásából, másrészt a Brüsszelnek való megfelelésből áll: szuverenitás helyett föderalizálás, migráció elleni védekezés helyett liberalizálás, a nemzeti gazdaság erősítése helyett a privatizálás. Mráz Ágoston Sámuel aláhúzta: az Orbán Viktor által vezetett kormányoknak tagadhatatlan eredménye, hogy a nemzetstratégiai ágazatokban megerősödött a nemzeti, állami tulajdon, legyen szó az energia-, a pénzügyi vagy az egészségügyi szektorról. Elmondta: a baloldal programpontjai mögött ezzel szemben nemzetközi politikai és gazdasági érdekek lehetnek, ami nem nyeri el a magyar társadalom többségének szimpátiáját.

– mondta az elemző. Kiemelte: a következő hetekben "kifejezetten fontos feladat, hogy megtaláljuk ezeket a mondatokat, és a választópolgárok megalapozott döntést tudjanak hozni (...) a nemzetben való gondolkodás és a rejtegetett nemzetközi érdekek kiszolgálása között". Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is: a baloldalnak az lesz az érdeke, hogy hangulatot keltsen a kormánnyal szemben akármilyen témában, és ezáltal megpróbálja felerősíteni a "protestérzületet" a társadalomban.

– mondta. Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is: a Nézőponthoz hasonló intézeteknek feladata, hogy szorosan figyeljék, a magyar választás tisztességes körülmények között zajlik-e le. Hangsúlyozta: foglalkozni kell a külföldi államok beavatkozásával, valamint az Európai Bizottság magyar kampányban játszott szerepével, amit azzal ér el, hogy pénzügyi nyomást próbál helyezni Magyarországra. Az elemző aláhúzta: fontos, hogy aki politikával foglalkozik, ne csak a hivatalos állításokat hallja meg, hanem a sorok között is olvasson a véletlen elszólásokból és utalásokból.

– fogalmazott.

Forrás: MTI, Márki-Zay Péter Facebook-oldala; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.