Pesti Srácok

Moszkva szerint a NATO-nak ki kell vonulnia Romániából és Bulgáriából

Moszkva szerint a NATO-nak ki kell vonulnia Romániából és Bulgáriából

A nemzetközi biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok között szerepel a NATO-erők Romániából és Bulgáriából történő kivonása – jelentette ki pénteken az orosz külügyminisztérium tömegtájékoztatási eszközök kérdéseire válaszoló közleményében. A felszólításra Bukarest is reagált, a román külügy elfogadhatatlannak és megalapozatlannak tartja az orosz igényt.

A moszkvai diplomáciai tárca szerint így lehetne visszatérni az 1997, vagyis az Oroszország és a NATO közötti alapmegállapodás előtti felálláshoz.

– állt az orosz minisztérium közleményében. Az Oroszország és a NATO és által 1997 májusában aláírt alapokmányban a felek megerősítették, hogy nem tekintik ellenfélnek egymást, és megállapodtak, hogy létrehozták a konzultáció, a koordináció és a közös fellépés mechanizmusát. 1999-ben Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozott a szövetséghez, 2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia, 2009-ben Albánia és Horvátország, 2017-ben Montenegró, 2020-ban pedig Észak-Macedónia. A NATO-nak jelenleg 30 tagállama van és a szövetség kitart a "nyitott ajtók" politikája mellett. Az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz szerződéstervezet formájában eljuttatott orosz garanciaigények Moszkvának azt az elvárását tartalmazzák, hogy a NATO ne vegyen fel újabb tagokat a posztszovjet térségben, az Oroszországgal határos területekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket, és a NATO katonai infrastruktúráját fejlesszék vissza az 1997-es állapotokra. Az orosz igények szerepeltek Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki találkozójának napirendjén.

PestiSracok facebook image

A román külügyminisztérium az igényre adott reakciójában arra emlékeztetett, hogy a NATO-csapatok jelenléte a tagállamok területén a szövetség egy védekező jellegű válaszlépése Oroszország egyre agresszívebb magatartására, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget "törvénytelen elfoglalására". Oroszország már 2021 decemberében is előállt ezzel az igénnyel, amit a NATO nyilvános állásfoglalásaiban és az Oroszországgal folytatott párbeszédben is elfogadhatatlannak minősített, leszögezve, hogy ez nem képezheti alkut tárgyát.

– mutat rá a bukaresti közlemény. Románia a térség biztonsági fejleményeire hivatkozva továbbra is határozottan szorgalmazza a NATO keleti szárnyának megerősítését, ebben a vonatkozásban pedig üdvözli a Amerikai Egyesült Államok és Franciaország azon bejelentéseit, miszerint csapatokat készülnek küldeni Romániába. Románia ugyanakkor kifejezi reményét, hogy az Oroszországgal kezdett nyílt párbeszéd a feszültségek csökkenését eredményezi, ami az egész euroatlanti térségnek érdeke – zárul a román külügyminisztérium közleménye. A Digi24 román hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese úgy értékelte: Oroszország nem szólhat bele abba, hogy a NATO – biztonsági megfontolások alapján – hogyan csoportosítja katonáit a tagországok területén. Szerinte Moszkva igénye teljesen anakronisztikus, az pedig elfogadhatatlan, és az európai múlt sötét időszakait idézi, hogy katonai beavatkozással fenyeget egy szomszédos szuverén, független és demokratikus államot. A román elnöki hivatal közleménye szerint Klaus Iohannis román államfő jövő szerdára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), hogy megvitassák a Fekete-tenger kiterjesztett térségében és a NATO keleti szárnyán kialakult biztonsági helyzetet, és a reakcióképesség javítását célzó intézkedésekről döntsenek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement (NATO hadgyakorlat Romániában)

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)