Pesti Srácok

Szijjártó Péter: a kormány célja, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen Magyarországon

Szijjártó Péter: a kormány célja, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen Magyarországon

A külgazdasági és külügyminiszter a a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház megújult szülészeti osztályának átadóján szólalt fel, ahol a jelenlegi kormány demográfiai eredményeit méltatta. Szijjártó Péter szerint a kormány egyik legfőbb célkitűzése, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen Magyarországon.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház megújult szülészeti osztályának átadóján hangsúlyozta, hogy míg korábban öt vágyott gyermekből mindössze egy jött világra, mára ez az arány ötből négy. Hozzátette, hogy ezzel egyidejűleg a termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-ról 2020-ra 1,56-ra nőtt Magyarországon, ami 27 százalékos emelkedést jelent, egyúttal legnagyobb mértékű bővülést az Európai Unióban ezen regisztrált időszakban. Majd rámutatott, hogy ha nem nőtt volna így a termékenységi arányszám, akkor 123 ezerrel kevesebb gyerek született volna ebben az időszakban.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a koronavírus-járvány nagy megpróbáltatásokat hozott az elmúlt két évben, de még az emiatti feladatok sem feledtethetik a hosszú távú nemzeti célok végrehajtását. Ezek közül szerinte az első helyen a demográfiai fordulat elérése áll, annak biztosítása, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen, hogy a gyerekvállalás ne gazdasági kérdés legyen és ne hozza hátrányos helyzetbe azokat, akik emellett döntenek.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Példaként említette a babaváró és az otthonteremtési támogatást, a gyermekgondozási díj maximális összegének megemelését, illetve azt, hogy az idei év elején visszafizetik a gyereket nevelő családok tavaly befizetett személyi jövedelemadóját. A miniszter arról számolt be, hogy ebbe a sorba illeszkedik a szülészetek korszerűsítése is, hogy megteremtsék a lehető legjobb körülményeket. Erre a célra tízmilliárd forintot fordít a kormány, az első ütemben 44, a másodikban 53 kórház érintett, de az infrastruktúra-fejlesztésen felül továbbképzési programokat is biztosítanak. A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház 84 millió forintot kapott a program keretében.

– közölte.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.