A baloldaltól nem idegen a választási csalás
Vádold az ellenfeled azzal, amit te magad akarsz elkövetni – tartja a régi baloldali hagyomány, és nincs ez másként a választási csalásokkal kapcsolatban sem. Most, amikor a Soros Györgyhöz köthető NGO-k a választásokat megfigyelő EBESZ-delegációt hívtak az országba, érdemes felidézni, hogy a rendszerváltás óta elkövetett csalások, visszaélések rendre a baloldalhoz köthetők – foglalja össze a Magyar Nemzet.
Az ősbűnnek a 2002-es választás nevezhető, amelyen végül minden korábbi prognózis ellenére, minimális többséggel a Medgyessy Péter vezette szocialisták győzedelmeskedtek. A sokakban megfogalmazódott kételyek eloszlatása érdekében a Fidesz és a Fidelitas népi kezdeményezést indított, törvénymódosítást kezdeményezett a szavazólapok megőrzése és újraszámlálása érdekében. A parlament MSZP–SZDSZ-es kormánypárti többsége azonban kétszer is elutasította a Fidesz javaslatának tárgysorozatba vételét, napirendre tűzését, így végül a szavazatok újraszámlálására nem kerülhetett sor, ehelyett bezúzták őket.
Az ellenzék mindent megtett, hogy a június elején elindított népi kezdeményezés megvalósulhasson. A kormánypártoknak azonban, úgy látszik, fontosabb, hogy ne kérdőjeleződhessen meg a választások eredménye, mint az, hogy a nép akarata érvényesüljön
– fogalmazott akkor a Fidelitas elnöke, Rogán Antal. Megjegyezte: azzal, hogy a kormánytöbbség megakadályozta a népi kezdeményezéshez kapcsolódó javaslat napirendre vételét, beindult az MSZP és az SZDSZ darálógépezete. A baloldal egyik leghírhedtebb választási csalása a 2013-as bajai videóügy volt – emlékeztet a Magyar Nemzet. Ekkor a Hvg.hu egy felvétellel állt elő, amelyet Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján címmel tettek közzé. A videón egy közvetítő kétszázezer forintot adott át néhány helyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígért nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választáson. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke sajtótájékoztatón kürtölte világgá a felvételre hivatkozva, hogy a Fidesz választási csalást követett el. Az MSZP nem sokáig örülhetett, október 21-én a rendőrség ugyanis közölte, hogy a szóban forgó felvétel hamis, az azon szereplők megrendezett helyzetet játszottak el a megismételt önkormányzati képviselő-választás után. A rendőrség kihallgatta az egyik szereplőt, Kőrös Gusztáv solti cigány kisebbségi képviselőt, aki egyébként a Gyurcsány Ferenc vezette DK tagja volt a botrány kirobbanásáig. A férfi azt mondta, a film megrendelője Király György volt, aki a szocialisták sporttagozatának alelnöke. Királyt szintén kihallgatta a rendőrség, de ő tagadta, hogy ő rendelte a felvételt. A botrány után távozott posztjáról Déri Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója, illetve Gavra Gábor, a Hvg.hu főszerkesztője is.
A Magyar Nemzet felidézi, választási csalás elkövetésével került az egyéni képviselőjelöltek nyilvántartásába, vagyis törvényességen kívül lett az ellenzék képviselőjelöltje a 2018-as országgyűlési választásokon Vajda Zoltán, aki most a Márki-Zay-féle mozgalom jelöltje. A Fővárosi Főügyészség határozata kimondta: Vajda el sem érte volna a lakossági ajánlások minimális, ötszázas mennyiségét a kampányában, ha nem nyújt be olyan íveket is a helyi választási bizottságnak, amelyeken ismeretlenek hamisították az aláírásokat. Ezek nélkül Vajda Zoltánt nem lehetett volna nyilvántartásba venni a helyi választási bizottságnál – állapította meg az ügyészség. Ez úgy derült ki, hogy az ajánlóívek lefoglalása után bebizonyosodott: az azokon szerepeltetett választópolgárok személyesen nem adtak ajánlást Vajdának, egy részük azért, mert más pártra szavazott. Választási csalásra, konkrétan voksturizmusra buzdított nemrég Márki-Zay Péter Londonban, amikor arra kérte a lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarokat: ha tehetik, jelentkezzenek be egy-egy billegő körzetbe, ugyanis a 2018-as eredmények alapján idén akár három mandátum is múlhat a külföldi szavazatokon. A büntető törvénykönyv 350. §-a szerinti választás rendje elleni bűncselekmény egyik elkövetési formájának minősül, ha valaki jogosultság nélkül, fiktív lakcímet feltüntetve szavaz. Ha valaki a vonatkozó, három évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionált bűntett elkövetésére felhív, a 14. § szerint felbujtónak minősül.
Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
