Pesti Srácok

A lengyel sajtó is bemutatta, hogy manipulálnak a Soros-szervezetek

A lengyel sajtó is bemutatta, hogy manipulálnak a Soros-szervezetek

Február negyedikén a lengyel állami hírcsatorna, a TVP Info és a wpolityce.pl lengyel konzervatív portál is közölte azt a cikket, melyben egy videófelvétellel mutatták be, hogyan uszítanak hazánk és Lengyelország ellen a magyar származású tőzsdespekuláns aktivistái – hívta fel rá a figyelmet a leleplező cikket közlő Magyar Nemzet. Az említett felvételen Andrej Nosko, a a Soros-alapítvány volt igazgatója elismerte: Magyarország és Lengyelország ellen igaztalan, elfogult kampány zajlik.

Hazánk mellett a jobboldali, konzervatív lengyel kormányt is folyamatos támadás éri a Soros által működtetett NGO-k részéről, illetve Brüsszelből. Tavaly decemberben hazánkhoz hasonlóan Lengyelországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, a Soroshoz köthető szervezeteket pedig olyan magas pozícióban lévő ellenzéki politikusok képviselik az országban, mint például Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski.

Kettős mérce

Néhány nappal korábban egy ismeretlen e-mail címről egy szokatlanul terjedelmes, komoly hírértékkel bíró dokumentumhalmaz jutott el a lap szerkesztőségébe. Az anyagok egyebek mellett több órányi Skype-interjút tartalmaztak azzal az Andrej Noskóval, aki korábban a Soros György által finanszírozott Open Society Foundations egyik igazgatója volt. Nosko a felvételen elismerte, hogy a külföldi tudósítók teljesen valótlan képet festenek Magyarországról és Lengyelországtól, továbbá a kettős mérce létét is megerősítette. A Soros-alapítvány egyik volt vezetője arról beszélt, hogy ha szocialista lenne a magyar miniszterelnök, máshogy állna hozzá a balliberális újságírók által uralt sajtó és az Európai Unió is. Nosko véleménye tökéletesen egybecseng Dalibor Rohac véleményével. Az American Enterprise Institute munkatársa a videóinterjúban úgy fogalmazott: ha Orbán Viktort leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon, akkor Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének.

PestiSracok facebook image

Manipulálnak az NGO-k

A Magyar Nemzet ugyancsak részleteket közölt egy másik Skype-interjúból. Ezen a felvételen Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa közölte, hogy a különböző NGO-k manipulálják vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket.

– fejtette ki Kálmán Mátyás.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.