A visegrádi államok kohéziós politikájának fontosságát hangsúlyozták a partnerek
Pénteken tartották Budapesten a visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország) európai uniós fejlesztésekért felelős minisztereinek találkozóját. A partnerországok képviselői a közösen tartott sajtótájékoztatójukon a kohéziós politika fontosságát hangsúlyozták és inspirálónak nevezték a négy ország együttműködését az Európai Unióval kapcsolatos bonyolult ügyek kezelésében.
A kohéziós politikát folytatni kell, az ugyanis fontos pillére az Európai Uniónak
– mondta Veronika Remisová, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, beruházásokért és regionális fejlesztésért felelős minisztere. Veronika Remisová arról is beszélt, hogy Szlovákia jól halad a partnerségi megállapodás és az operatív programok előkészítésében. Kitért arra is, hogy a visegrádi országok más-más kihívásokkal küzdenek; Szlovákia a bürokrácia leépítésével akarja növelni az uniós források felhasználásának hatékonyságát. A helyreállítási alap forrásait elsősorban a gazdaság sérülékeny részének támogatására fordítanák, főleg a kis- és közepes vállalkozásokat segítenék belőle. A visegrádi országok hasonlóságáról szólva rámutatott arra: ezen a területen találhatók az unió legkevésbé fejlett régiói, térségei, ezért itt fontos a versenyképesség, valamint az itt élők életminőségének növelése.
Inspirálónak nevezte a visegrádi országok együttműködését az Európai Unióval kapcsolatos bonyolult ügyek kezelésében Daniela Grabmüllerová cseh regionális fejlesztésért felelős miniszterhelyettes. A politikus reményét fejezte ki, hogy folytatódik a térség országainak együttműködése, és hangsúlyozta: országa az így nyert tapasztalatokat az uniós soros elnökség ellátásakor is felhasználja majd. A júliusban kezdődő elnökségük alatt a kohéziós politika továbbfejlesztését szeretnék katalizálni. A miniszterhelyettes a soron következő uniós költségvetési időszakról szólva reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság még tavasszal elfogadja a cseh programokat. Hangsúlyozta: a kohéziós alapok a közösségi beruházásaik összegének negyven százalékát adják.
Magyarország példaértékűen hasznosítja a kohéziós forrásokat, ennek eredményei az utóbbi években különösen látványosak
– mondta Grzegorz Puda, Lengyelország fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős minisztere a sajtótájékoztatóján. Grzegorz Puda hangsúlyozta, hogy az uniós források lehívásában Lengyelország alig marad el Magyarország mögött, de Csehország és Szlovákia is az elsők között van az EU-n belül.
A visegrádi államok együttműködése a kohéziós politika területén is eredményes, az egyeztetések mindegyik ország számára hasznosak
– tette hozzá. A miniszter azt mondta, bízik benne, hogy Európán belül a V4 továbbra is meghatározó csoportként működhet tovább.
A sajtótájékoztató végén a lengyel miniszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyaránt kérdést kapott a két országot érintő jogállamisági keresettel kapcsolatban. Gulyás Gergely kifejtette, hogy a jogállamisági kereset elutasítása nem jelent érdemi változást; az Európai Bizottságnak eddig is volt lehetősége programokat felfüggeszteni. Az Európai Bíróság azt rögzítette, hogy a tagállamok ellen fellépni jogi tények alapján, a helyi sajátosságait figyelembe véve, az uniós költségvetéssel szorosan és közvetlenül összefüggő jogállamisági sérelmek alapján lehet csak.
Ha ehhez az Európai Bizottság is tartja magát, akkor sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak nincs mitől félnie
– tette hozzá. Azt mondta, a gyermekvédelem vagy a családjog tagállami kérdés, ezek miatt Magyarországot nem lehet büntetni. Belföldön csak az ellenzék győzelme jelenthetne jogállamisági veszélyt – folytatta –, hiszen a miniszterelnök-jelöltjük saját megfogalmazása szerint a kommunistákat és a fasisztákat is képviseli, és felvetették annak a lehetőségét, hogy az alkotmány kétharmados többség nélkül módosítanák. A lengyel politikus közölte: őt sem lepte meg, hogy az Európai Bíróság elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét, de szerinte senki nem érzi majd vesztesnek magát, ha mindenki tiszteletben tartja az ítélet indoklásában foglaltakat.
Az uniós források felhasználásával nem férnek össze a politikai szempontok, és az sem, hogy más államokból egy demokratikusan megválasztott kormány ellen uniós ítéletekkel vagy más eszközökkel lépjenek fel
– hangsúlyozta Grzegorz Puda.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
