Pesti Srácok

Az igazi civil szervezetek az élet nehézségeinek megoldásán dolgoznak – Átadták az Értékteremtő közösségekért-díjat

Az igazi civil szervezetek az élet nehézségeinek megoldásán dolgoznak – Átadták az Értékteremtő közösségekért-díjat

Megrendezték az első Országos Civil Konferenciát Budapesten. A rendezvényen bemutatkoztak Magyarország valódi, társadalmi munkát végző civil szervezetei, valamint átadták az Értékteremtő közösségekért-díjat. A konferencia fő felszólalói Herczeg Anita és Gulyás Gergely voltak.

– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter az I. Országos Civil Konferencián és az Értékteremtő közösségekért-díjak átadásán. Gulyás Gergely úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Úgy vélekedett, hogy a baloldal szerint civil szervezet az, amely pénzt kap Soros Györgytől.

– hangoztatta a miniszter. Kijelentette, hogy hatalmas erő rejlik a polgárok önálló kezdeményezéseiben. A civil szervezeteket megbízható partnereknek kell tekinteni, 2010-től ennek jegyében komoly munkát végeztek el közösen. Sikerült egyértelművé tenni a jogszabályi környezetet; megalkották a civil törvényt, amely a mai napig jó jogi alapja az együttműködésnek – emelte ki Gulyás Gergely. Hozzáfűzte, hogy az elmúlt bő évtizedben az anyagi források is jelentősen bővültek. Több a pályázati lehetőség, az elbírálásban döntő szerep jut a szakmai kollégiumoknak.

A civil szervezetek állami támogatása is nőtt: 2010-ben még 144 milliárd forint volt, 2020-ban már 393 milliárd. Nem csupán az állam vált bőkezűbbé: a civil szervezetek összbevétele is emelkedett, 420-ról 896 milliárdra.

A miniszter azt mondta, hogy elkötelezett emberek sok mindent elérhetnek az összefogás erejével. Az elmúlt évtizedekben a nemzet életének fontos szereplői voltak a legkülönfélébb célokkal létrejött civil szervezetek, egyesületek, amelyek mindig igyekeztek önmagukon túlmutató hivatást betölteni, egyszerre adtak közösséget tagjaiknak és példát mindazoknak, akik nyomon követték a munkájukat. Kitért arra, hogy a kommunizmusban az egyesületek túlnyomó többségét betiltották és szétkergették. Azok, amelyek továbbra is működhettek, elveszítették belső autonómiájukat és állandó megfigyelésnek voltak kitéve. A rendszerváltoztatás után azonban a civil világ újraépült, "ez jelenti a polgári Magyarország legfontosabb alapját".

– mondta Gulyás Gergely.

Az eseményen Herczegh Anita is részt vett, aki a koronavírus-járvány miatt árván, félárván maradt gyermeket támogató Regőczi István Alapítvány kuratóriumának tagja is, a szervezet névadóját idézve azt mondta: "nem szavakkal, (hanem) cselekedetekkel kell igazolni szeretetünket".

– jelentette ki a köztársasági elnök felesége, aki beszédében számos példával mutatta be és méltatta a civil szervezetek és önkéntesen által – a többi között a koronavírus-járvány alatt – végzett karitatív munkát és helytállást. Ezek között említette a járvány elején a maszkok és fertőtlenítőszerek továbbá – akkor "oltás és gyógyszerek híján" – a fertőzöttek kezeléséhez szükséges vérplazma adományozását. Felidézte, hogy a Országos Civil Véradásokon rendszeresen több százan vesznek részt. Herczegh Anita mások mellett méltatta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a Magyar Vöröskereszt tevékenységét. Szavai szerint egyre több és több ember segített a betegeknek, az egészségügynek, a karanténban lévőknek és az áldozatok hozzátartozóinak. Herczegh Anita emlékeztetett arra, hogy a járvány következtében 1200 gyermek veszítette el édesanyját, édesapját vagy esetenként mindkét szülőjét. Az ő anyagi gondjaik hosszú távú csökkentésére hozták létre férjével, Áder Jánossal a Regőczi István Alapítványt. Arról is beszélt, hogy "a szolidaritás csodáját éltük át" a Jónak lenni jó kampányban, amelyhez Ferenc pápa is csatlakozott.

– hangoztatta.

Az eseményen átadták az idei Értékteremtő közösségekért-díjakat. Az elismeréseket Kontha Benőné, a Református Dunamenti Kistérségi Diakónia elnöke, a Majosházai Hospice Ház alapítója, valamint a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület kapta. A díjazottakról a miniszter úgy fogalmazott: "gazdag az az ország, amelynek ilyen civiljei vannak".

Az elhangzott méltatás szerint Kontha Benőné a saját családjában történt tragédiák következtében határozta el, hogy addigi karitatív tevékenységét kiegészítve a hospice-nak szenteli az életét. Olyan házat hozott létre, ahol méltó körülmények között ápolhatják a daganatos betegeket, amiben személyesen részt vesz. Kontha Benőné értéket teremt és reményt ad a rászorulóknak. A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesületet az erdélyi és a magyarországi reformátusok érdekeinek érvényesítése céljából alapították 2011-ben. A szervezet kiadványokat jelentetett meg, díjakat hozott létre, valamint kórházaknak is többször gyűjtött adományokat.

Kontha Benőné azt mondta, hogy a díjjal az önkénteseit és a vele együttműködő szakembereket is elismerték, mert közösen érték el az eredményeket. Egyesületük célja, hogy a családok merjék az otthonukban felvállalni a szeretteik ápolását, de ha valakinek nincs megfelelő otthona, esetleg családja, akkor ő is emberhez méltóan töltse élete utolsó heteit – közölte. A Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület nevében Fülöp István elnök kiemelte, hogy szervezetük a történelmi Szatmár vármegye értékeinek felmutatására jött létre. Igyekeznek mindent megtenni azért, hogy gyarapítsák értékeiket – tette hozzá.

Február 1-je a civilek napja, ehhez időzítették a díjátadót. Az Értékteremtő közösségekért-díjat annak a civil szervezetnek, valamint határon túli civil szervezetnek adományozhatja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amelynek értékteremtő, értékmegőrző tevékenysége példaértékű, valamint annak a természetes személynek, aki a közösség vagy közösségek ilyen irányú tevékenységét elősegíti, támogatja, vagy munkájával hozzájárul a civil szervezetek magas színvonalú működéséhez. Az Értékteremtő közösségekért-díjat 2020-ban hozták létre, hagyományteremtési céllal. A mostani nyilvános felhívásra 41 civil szervezet és 34 természetes személy érvényes előterjesztése érkezett be 17 megyéből és a fővárosból, valamint a határon túlról Erdélyből, a Vajdaságból és Csehországból.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)