Pesti Srácok

Dulakodás tört ki a szlovák parlamentben

Dulakodás tört ki a szlovák parlamentben

Megkezdte a pozsonyi törvényhozás a Szlovákia és az Egyesült Államok közötti védelmi együttműködési egyezménnyel (DCA) foglalkozó rendkívüli ülését kedden. A szlovák belpolitikában komoly vitákat gerjesztő szerződést január végén hagyta jóvá a pozsonyi kormány, és a múlt héten a részes felek már alá is írták Washingtonban, ám ahhoz, hogy hatályba léphessen, még a parlamentnek is rá kell bólintania, valamint az államfőnek is ratifikálnia kell.

A tíz évre szóló, majd ezt követően automatikusan megújuló érvényű egyezmény egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen használja az ország két legjelentősebb katonai repülőterét, katonai támaszpontokat hozzon létre, és hadászati eszközöket telepítsen az ország területén. Lehetővé teszi azt is, hogy Szlovákia 100 millió dollár értékben támogatást szerezzen védelmi infrastruktúrája felújítására.

Számos bírálat

Az egyezményt számos bírálat érte, ellenzéki pártok és más szervezetek részéről is. A dokumentumot több volt magas rangú politikus bírálta, és nyílt levélben szólított fel elutasítására szlovák tudósok és művészek egy csoportja is. Bírálói azt állítják, hogy az egyezmény előnytelen Szlovákia számára, sérti az ország alkotmányát, veszélyezteti szuverenitását, illetve azt is felvetik, hogy tovább szítja a feszültséget a jelenlegi orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben. A szerződést - a tárcaközi egyeztetés során - a szlovák legfőbb ügyészség is elutasította, 35 pontját kétségesnek minősítve. Ezekkel az állításokkal ellentétes véleményeket fogalmazott meg Ivan Korcok külügyminiszter, illetve a védelmi tárca vezetője, Jaroslav Nad. Mindketten szabványos, „az ország számára előnyös” keretszerződésnek minősítették az egyezményt, amelyet szlovák részről ők ketten írtak alá Washingtonban. Az egyezményt ugyancsak támogatásáról biztosította Zuzana Caputová államfő, akit emiatt a napokban a közösségi médiában állítottak pellengérre, mivel egy, a 2019-es elnökválasztási kampány során készült televíziós vitaműsorban azt mondta: nem írna alá olyan szerződést, amely lehetővé tenné amerikai támaszpontok létrehozását az ország területén.

PestiSracok facebook image

Ficoék népszavazást szeretnének

Az egyezménnyel összefüggésben a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) jelezte: népszavazást kíván kezdeményezni az ügyben. Az erről szóló javaslatukat kedden – még a rendkívüli ülést megelőzően – elvetette a parlament, így – ahogy azt korábban jelezték – aláírásgyűjtéssel akarják majd megtámogatni a referendum kiírását.

Lelocsolták egymást

Kedden az egyezmény parlamenti vitáját megelőzően a plénum elutasította Maros Zilinka legfőbb ügyész kérvényét is, aki levélben kért felszólalási lehetőséget az ülésen. Nem kevésbé rendhagyó módon kezdődött a rendkívüli ülés is, mivel – mint arról a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség beszámolt – a házelnöknek szinte azonnal szünetet kellett elrendelnie. Ennek oka két nemzeti radikális ellenzéki és két kormánypárti liberális képviselő között kitört dulakodás volt, akik közül az előbbiek szlovák, az utóbbiak pedig ukrán zászlóval vonultak a szószékhez, majd kölcsönösen vízzel kezdték locsolni egymást.

Heves viták

Bár az egyezményt gyakorlatilag a teljes parlamenti ellenzék elutasítja, s megítélése érezhetően megosztja a szlovákiai társadalmat is, mégis valószínűsíteni lehet jóváhagyását, tekintve, hogy a kormánykoalíció pártjainak alkotmányozó törvények jóváhagyására is elégséges többsége van a törvényhozásban. Ennek ellenére az ülésteremben uralkodó hangulat azt mutatja, hogy heves vitákra és a szerződésről szóló parlamenti vita elhúzódására lehet számítani. Ezt jelzi az is, hogy a rendkívüli ülés kezdetén a képviselők megszavazták, amennyiben szükséges, az ülést éjfél után is folytatják.

Forrás: MTI; Fotó: YouTube

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)