Pesti Srácok

Egyre nagyobb az energiaválság Európában

Egyre nagyobb az energiaválság Európában

Az Európai Unió szinte minden háztartása megérzi az energiaválságot, Magyarország azonban az orosz gázszerződésnek köszönhetően meg tudja védeni a rezsicsökkentést az áram- és a gázpiacon bekövetkezett árrobbanástól. Hazánk az Oroszországgal kötött hosszú távú, 2036-ig szóló gázellátási szerződés értelmében a piaci árnál sokkal olcsóbban tudja beszerezni az energiahordozót. A helyzet az Orbán–Putyin csúcstalálkozó után tovább javult; tárgyalások kezdődnek további évi egymilliárd köbméter gáz szállításáról.

Az elszálló energiaárak miatt egyre több országban kerülnek nehéz helyzetbe az emberek. Belgiumban például 150 százalékos volt a drágulás, ezért minden tizedik ember képtelen fizetni a rezsit. Bulgáriában a sötétedés ellenére sem égnek a lámpák az utcán, egyre több település lakóinak kell megszoknia az éjszakai sötétséget. Országszerte növekszik ugyanis azoknak a városoknak a száma, ahol az emberek nem tudják fizetni a villanyszámlát a magas energiaárak miatt. Bulgáriában ezért több önkormányzat is szabályozta a közvilágítást – írja az Origo.

Magyarországon azonban ez másként van. Egy decemberi felmérésből látszik, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően hazánkban az egyik legolcsóbb az áram és a gáz lakossági ára. Koppenhágában például négyszer annyit kell fizetniük az embereknek rezsire, mint a budapestieknek. Míg 2010-ben Magyarország csupán a tizenötödik helyen szerepelt, addig 2020-ban már mi fizettük a második legkevesebbet a gázért. Az energiaárak emelkedésével tartós infláció is bekövetkezett az Európai Unióban.

PestiSracok facebook image

– mondta a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője. Hortay Olivér szerint az energiaárak rekordokat döntenek az Európai Unióban, és ez a helyzet a következő hónapokban sem fog javulni.

– fogalmazott Hortay Olivér. Európa földgázszükségletének közel felét a Gazprom biztosította tavaly. Ráadásul a kontinensen csökken a földgázkitermelés, az alternatívának tartott LNG pedig egyrészt drága, másrészt szinte teljesen lekötötte Ázsia. Így a Gazprom megkerülhetetlen, egyben megbízható partner.

A magyar rezsicsökkentés fenntartásában segít az is, hogy az Orbán-kormány tavaly 10+5 évre szóló, hosszú távú gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, amihez a Nyugat-Balkán országaival és Törökországgal közösen épített Balkáni Áramlat gázvezeték biztosít szállítási útvonalat. Az orosz gázt ezen az útvonalon azeri és türkmén földgáz is kiegészíti. A megállapodás rugalmasabb, az árazása jobb, így ez lehetővé teszi, hogy hosszú távon megőrizhetők legyenek a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fizessék. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott:

Magyarországon évente 9–10 milliárd köbméter gáz fogy. A Gazprommal tavaly megkötött szerződés ennek feléről, évi 4,5 milliárd köbméterről szól (1 milliárd Ausztrián keresztül, 3,5 milliárd Szerbián keresztül érkezik). Erre jöhet rá a plusz egymilliárd köbméter.

A magyar mozgásteret tovább növelheti, hogy Magyarország és Oroszország érdemi tárgyalásokat folytathat arról, hogy egymilliárd köbméterrel emeljék az éves mennyiségét a hosszú távú orosz–magyar gázszállításnak. Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, majd a több mint ötórás tárgyalást követően kifejtette: ma Nyugat-Európában a gáz és az áram ára két-háromszorosára nőtt az elmúlt időszakban a háztartások számára. Ez alól Magyarország kivétel, ahol évek óta rezsicsökkentés van érvényben. Orosz gáz nélkül azonban ez nem lenne lehetséges.

– fogalmazott a miniszterelnök. Putyin ezzel kapcsolatban kijelentette: Oroszország nyitott a további együttműködésre, megvizsgálják a magyar kérést, de az egymilliárd köbméteres többletszállítás "nagy problémát nem fog jelenteni".

Forrás: Origo; Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.