Pesti Srácok

Félrevezető cikkek jelentek meg a Pegasus vizsgálatáról

Félrevezető cikkek jelentek meg a Pegasus vizsgálatáról

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásáról, illetve engedélyezéséről szóló összefoglaló hétfői kiadása óta a sajtóban több nem tényszerű, hamis, félrevezető állításokat tartalmazó cikk jelent meg – írja az MTI.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben azt írta: a hatóság nyilvánosságra hozott összefoglalója nem állít olyat, hogy az állítólagos 300-as listából száz esetet vizsgáltak meg. Ilyen leválogatást nem is tudtak volna végezni, hiszen nem áll a hatóság rendelkezésére a háromszáz magyar állampolgár nevét és telefonszámát tartalmazó lista. A hatóság arról sem tudott meggyőződni a vizsgálata során, hogy létezik-e egyáltalán ilyen lista, mivel az Amnesty International nem működött együtt vele – közölte az elnök. Ismertetése szerint – ahogy azt a nyilvánosságra hozott összefoglaló részletezi – a hatóság vizsgálata kifejezetten arra irányult, hogy a sajtóban megjelent emberek esetében alkalmazták-e a magyar bűnüldöző szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok a kémszoftvert, és ha igen, e tevékenységük összhangban volt-e a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokkal.

– tette hozzá. A NAIH elnöke közölte azt is: a vizsgálat másik részében a hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól kért statisztikai adatszolgáltatást követően, kikérte a megrendelő szervektől (adatkezelők) az eszközalkalmazásra vonatkozó összes ügy ügyirat- és engedélyszámát, amelyből a mintavételezés során előállított ügyiratlistán szereplő összes előterjesztést és igazságügyért felelős miniszteri határozatot (engedélyt) egyenként ellenőrzött a megrendelő szerveknél (adatkezelők) tartott helyszíni vizsgálatok során.

PestiSracok facebook image

– írta a NAIH elnöke.

– hívta fel a figyelmet Péterfalvi Attila. Kitért arra is, hogy a hatóság az igazságügyért felelős miniszter általi külső engedélyezés jogszerűségének ellenőrzése során minden egyes esetben megvizsgálta az előterjesztést, hogy az megfelel-e a jogszabályban meghatározott formai, eljárási és tartalmi követelményeknek. A hatóság azt is megvizsgálta, az előterjesztő megfelelően igazolta-e, hogy a titkos információgyűjtés nemzetbiztonsági érdekből szükséges. A hatóság vizsgálata tehát kiterjedt a nemzetbiztonsági érdek meglétének és mibenlétének vizsgálatára, valamint arra is, hogy az előterjesztő ezt tényállással is igazolta-e. A hatóság azt is minden esetben megvizsgálta, hogy az igazságügyi miniszter a külső engedély megadását az adott előterjesztésben részletezett tényekre és körülményekre tekintettel megindokolta-e – olvasható a közleményben.

– közölte a NAIH elnöke. Péterfalvi Attila végezetül azt is hangsúlyozta, hogy a hatóság az eljárásában semmilyen adatot nem titkosított (minősített), az előterjesztők által jogszerűen megállapított minősítést alkalmazza.

– zárul a közlemény.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)