Pesti Srácok

Kásler Miklós: az onkológia fejlődése töretlen Magyarországon

Kásler Miklós: az onkológia fejlődése töretlen Magyarországon

Az onkológia fejlődése töretlen Magyarországon, azonban a daganatos megbetegedések még mindig a legnehezebb betegségnek számítanak a világban – erről az emberi erőforrások minisztere beszélt pénteken, a rákellenes világnap alkalmából. Kásler Miklós a sajtótájékoztatón elmondta: a halálokok felében a keringési, 26 százalékában a daganatos megbetegedések játszanak szerepet.

Kásler Miklós felidézte: Magyarországon az onkológiai kutatásnak, diagnosztikának, terápiának és epidemiológiai adatgyűjtésnek régre nyúló hagyományai vannak, és Magyarországon 1993-ban – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívására – összeállították a Nemzeti Rákkontroll Programot, az európai országok közül elsőként.

– emelte ki a miniszter. Hozzátette: a program célja egy olyan nemzeti cselekvési program összeállítása és megvalósítása, amelynek révén a rákhalálozás jelentősen csökkenthető és a gyógyítás még hatékonyabbá válhat. Kásler Miklós kitért arra, hogy a program felöleli a betegség megelőzésének, szűrésének, korai diagnosztikájának, terápiájának és rehabilitációjának kérdéskörét. A miniszter a primer prevenció között említette a táplálkozást, a környezeti hatásokat, az alkohol és a dohányzás káros hatását.

PestiSracok facebook image

Mint mondta, 1993-ban elindult a méhnyakrákszűrés, ezt követte a 2002-ben elindított emlőszűrés, majd 2018-ban a vastag- és végbélrákszűrés lakossági szinten. A szűrések kapcsán megjegyezte: ezek eredményessége azonban nagyban függ a lakosság részvételi arányától. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy 2014-ben elindult a 7. osztályos lányok és az elmúlt tanévben a fiúk humán papillomavírus (HPV) elleni oltása. Ezt a nem kötelező, de kötelezően felajánlott oltást a korosztályba eső lányok 80, míg a fiúk 66 százaléka megkapta.

Kásler Miklós kitért arra is, hogy az oltások körében Magyarország világhatalom, hiszen sehol máshol nincs az oltási sorban tizenhárom kötelező védőoltás, az átoltottság pedig ezekből 98–99 százalékos. Szintén előrelépést jelentett a prevencióban a Három generációval az egészségért program életre hívása, amely szintén a megelőzést, így a gyerekkori elhízást, a dohányzás megelőzését és a szűrővizsgálatokon való részvétel növelését helyezi a fókuszba.

– mondta. A miniszter beszélt arról is, hogy a daganatok diagnosztikájában és a terápiában is számos előrelépés történt. Kialakították az onkológiai ellátás struktúráját, amelynek központja az Országos Onkológiai Intézet (OOI), négy regionális központtal és a hozzájuk tartozó megyei kórházi onkológiai osztályokkal. Megjegyezte: reményei szerint heteken belül átadják a salgótarjáni kórház onkológiai centrumát, ezzel lesz teljes a rendszer. Kiemelte: az, hogy az OOI a 18 legmagasabban akkreditált európai intézet között van, lehetőséget teremtett arra, hogy magyar kezdeményezésre – huszonegy ország részvételével – létrejöjjön a Közép-kelet-európai Onkológiai Akadémia. A rákdiagnosztika területei – a molekuláris patológia, a képalkotó eljárások és a labordiagnosztika – is fejlődtek az elmúlt időszakban, és ugyanígy a terápiás területeken is történtek előrelépések.

A miniszter az onkológiai sebészeti beavatkozások köréből kiemelte, hogy Magyarországon is elvégezték az első robotsebészeti műtétet. Beszámolt arról is, hogy számos új gyógyszerterápia jelent meg az ellátásban, több száz készítmény támogatása biztosított, a hagyományos kemoterápiák mellett az úgynevezett célzott terápiákon keresztül az immuno-onkológiai gyógyszereken át. Kásler Miklós kiemelte: Magyarországon az onkológia fejlődése töretlen, a magyarországi sugárterápiás park korszerű, és az Országos Onkológiai Intézet eddig ezer modern orvostechnológiai eszközzel gyarapodott 3,8 milliárd forint értékben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.