Pesti Srácok

Kommunizmus áldozatainak emléknapja – Gulyás Gergely: kötelességünk, hogy megnevezzük a bűnösöket és feltárjuk az igazságot

Ahhoz, hogy leszámoljunk a 20. század démonaival, ma is fennálló és elodázhatatlan kötelességünk, hogy megnevezzük a bűnösöket és feltárjuk az igazságot – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen pénteken Nyíregyházán.

Gulyás Gergely a belvárosban kialakított emlékhelyen arról beszélt, néven kell nevezni a Terror Háza hóhérait, a munkatáborok vezetőit, az Istent és embert nem ismerő, körömletépő kommunista keretlegényeket, akik az egyes ember méltóságának semmibevételén keresztül a nemzet gerincét akarták megtörni. Csak így tudunk egységesen szembenézni a múlttal és egy tisztább jövőt kínálni utánunk a jövőnek – hangoztatta a miniszter. Emlékeztetett, Magyarországon – különösen az 1940-es évek végén és az 50-es években – több százan szenvedték el a kommunista terrort, élték át, mit jelent a tulajdontól való megfosztás, a kínzás, az állam által elkövetett gyilkosság, a demokratikus vagy jogállami normák teljes hiánya.

– fogalmazott a miniszter. Gulyás Gergely történelmi visszatekintését követően rámutatott, amikor a kommunizmus bűneiről beszélünk, akkor elsősorban az áldozatok emléke előtt hajtunk fejet. Szavai szerint tulajdonképpen az egész magyar nemzet és annak valamennyi tagja áldozat volt, ezért egyaránt emlékeznünk kell azokra, akik hősök voltak és életükkel fizettek a kommunizmussal való szembenállásukért, valamint azokra, akiket megkínoztak, bebörtönöztek és kitelepítettek. Áldozat volt az is - folytatta a miniszter -, aki képessége ellenére nem tölthette be azt a hivatalt, amire alkalmas lett volna, aki nem mehetett külföldre tanulni, akit - az apák érdemét véteknek tekintve - nem vettek fel az egyetemre, és azok is, akik ép lélekkel közel negyven évig szenvedték a rendszert. Megerősítette, áldozatok voltak emellett a magyar nemzet határon kívül rekedt tagjai, akiknek jogait, sőt, létét agyonhallgatni és tagadni kellett az internacionalizmus jegyében. A miniszter kitért arra, a rendszerváltoztatást követő évtized feltárni igyekezett a kommunista bűnöket és igyekezett igazságot tenni az örökölt nehézségekben. Ma elvileg megszűnt a földrész megosztottsága, mégis a magyarok sokszor azt érezhetik, nem helyes az, ami tőlünk nyugatra történik, és látjuk, hogy Európa sem ért bennünket – jegyezte meg.

PestiSracok facebook image

– mondta Gulyás Gergely. Hozzátette, aki különbséget teszt horogkereszt és vörös csillag, sarló és kalapács, illetve SS-jelvény között, az a 20. század két embertelen diktatúrája között tesz különbséget. Aki ezt teszi, az valójában az áldozatok méltósága, az emberi életek értéke között különböztet, mi pedig megmásíthatatlanul hiszünk abban, hogy minden embernek egyenlő a méltósága és emberi életek között nem lehet különbséget tenni – hangoztatta a miniszter. A megemlékezésen Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője és kormánypárti képviselőjelöltje azt hangsúlyozta: kötelességünk a kommunizmus áldozatai nevében beszélnünk, kinyitnunk a szánkat és elmondani mindenkinek, a kommunizmus egy álságos, hazug, kegyetlen és embertelen ideológia volt. A nácizmus és a kommunizmus soha többé nem lehet több, mint történelem – rögzítette a képviselő.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere elmondta, az egykori MSZMP-pártszékház tövében emelt emlékhely önmagában beszédes, de nem mond el mindent, különösen a fiataloknak és azoknak, akik csak történelemkönyvekből ismerik. Ezért fontos, hogy ennek az átkos korszaknak áldozataira és tetteikre emlékezzünk és emlékeztessünk, mert ez a korszak a tények mellett tragikus emberi sorsokról is szól – fogalmazott a városvezető. A beszédek végén Gulyás Gergely és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mellett a város és a megye vezetői helyezték el a kegyhelyen az emlékezés virágait és koszorúit.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.