Még az évértékelőket is Orbántól koppintja a baloldal
A kötcsei és a tusnádfürdői beszédek mellett az évértékelők is nagy szerepet játszottak abban, hogy Orbán Viktor egyedülálló módon olyan politikussá vált, akinek mind kormányon, mind ellenzékben sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia. A baloldalon ilyen politikust nem láthatunk, hiszen miután a korábbi kritikáik ellenére végül lemásolták az évértékelő beszéd műfaját, ők azt inkább az aktuálpolitikai csatározások színterének tekintik, mondanivalójuk hamar feledésbe merül – írta Deák Dániel a XXI. Század Intézet legújabb elemzésében.
Deák Dániel kiemelte: Orbán Viktor volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztet: 1999-ben az akkori balliberális politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Hack Péter, az SZDSZ akkori frakcióvezető-helyettese például azt mondta:
Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az Országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az Országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellár-demokrácia kiépítésére.
A kezdeti kritikákat követően mára ugyanakkor szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is rendszeresen értékeli az ország helyzetét, szokásához híven egy budapesti luxushotelben – írta Deák Dániel. Hozzátette: jellemző ugyanakkor az ellenzéki politikusokra, hogy ők nem képesek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagyívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani. Sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják, az azokban elhangzó kijelentések pedig nem nevezhetőek hosszútávúnak. Jó példa erre Gyurcsány 2012-es évértékelője, amiben úgy fogalmazott:
Képtelen vagyok megérteni, és képtelen vagyok elfogadni, hogy egy önmagát demokratikusnak mondó párt hogy a csudában parolázhat a Jobbikkal, ezzel a fasiszta párttal?
Ma ugyanez a DK az egyik legszorosabb szövetségese a Jobbiknak – tette hozzá az elemző.
Indul a kampányidőszak
A legutolsó, 2020-as beszédében Orbán Viktor az európai ügyek mellett az aktuális nemzeti konzultáció témáival, a gazdasági kihívásokra adott kormányzati válaszokkal, illetve a kormány által kidolgozott klíma- és természetvédelmi akciótervvel foglalkozott kiemelten. 2021-ben a koronavírus-járvány miatt elmaradt az évértékelő beszéd, ugyanakkor idén a megfelelő járványügyi intézkedések mellett már meg lehet tartani. A 2022. február 12-i időpont szimbolikus, hiszen ez az első napja a hivatalos kampányidőszaknak, ettől a naptól számítva már csak ötven nap van hátra a 2022-es parlamenti választásig. A kormányfő mostani beszéde így értelemszerűen kijelöli a választási kampány fő témáit és egyfajta harci kürtként is tekinthető a jobboldali tábor számára. Emellett ugyanakkor a miniszterelnök szokásához híven szól majd a hosszútávú, stratégiai terveiről is, amelyek az elkövetkezendő évtizedekre is meghatározhatják Magyarország jövőjét. Ilyenek azok a gazdaságpolitikai lépések, amelyek a járvány utáni időszakban növekedési pályán tartják a magyar gazdaságot.
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
