Pesti Srácok

Nézőpont Intézet: A nyugati média túlnyomórészt ellenségesen fordul Magyarország felé

Nézőpont Intézet: A nyugati média túlnyomórészt ellenségesen fordul Magyarország felé

A nyugati média túlnyomórészt ellenségesen fordul Magyarország felé – derül ki a Nézőpont Intézet ma bemutatott, 2021-es nemzetközi médiaelemzéséből. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az egyetlen lehetséges megoldás: saját kommunikációs stratégiával megbontjuk ezt a monolitot, és így lehetőség nyílik arra, hogy elmondjuk a véleményünket.

A magyarországi vírushelyzet, a gyermekvédelmi törvény, valamint Orbán Viktor és az Európai Unió kapcsolata érdekelte leginkább a nemzetközi sajtót és médiát 2021-ben – derül ki abból a jelentésből, amelyet a Nézőpont Intézet állított össze, és mutatott ma be. Az intézet 18 országban, 15 nyelven 103 orgánum közléseit szemlézte az elmúlt esztendőben. A vizsgálatból kiderül: legélénkebben a V4, illetve a közép-európai országok érdeklődnek Magyarország iránt, a legkevesebb cikket, tudósítást pedig Izrael tette közzé.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója szerint tanulságos annak a vizsgálata, hogy milyen szemlélettel, milyen hangnemben beszéltek rólunk. Az összesítésből kitűnik: a bírálatok száma kétszerese a szimpatizáló véleményeknek, és egyértelműen kimutatható, hogy a nyugat-európai média sokkal ellenségesebb Magyarországgal szemben, mint Európa más részei.

Mráz Ágoston Sámuel intézetvezető a német média reakcióit mutatta be. Ismertetett egy játékfilmet, amelyet az ARD sugárzott. Ebben Orbán Viktort és Lázár Jánost a menekültkérdéssel kapcsolatban mutatják be kedvezőtlen színben. Egy gyermekeknek szóló oktatófilmben pedig azt állítják a készítők, hogy Magyarországon betiltották a homoszexualitást.

PestiSracok facebook image

A gyermekvédelmi törvényt egyébként is rengeteg médiaközlés támadta, mégpedig úgy, hogy a gyermekvédelmi törvény kifejezést nem használták; helyette homoszexualitás-ellenes törvényről beszéltek. Ezenkívül a német médiában kiemelkedően fontos eseménynek számított a Klubrádió megszűnése, a baloldali előválasztás és azok a napok, amelyeken Magyarországon emelkedett a koronavírus-fertőzésben elhunytak száma. Több mint 81 százalékban ellenségesek voltak a megnyilvánulások, és csak 2,38 százalék volt pozitív. E közlések közé számított a pápalátogatással kapcsolat riport, amelynek nagy részében Iványi Gábor mondta el a véleményét.

– mondta Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Hozzátette:

Az államtitkár beszélt a magyar baloldal és a nemzetközi média kapcsolatáról. Mint kifejtette, a baloldalt az elmúlt években egyértelműen egyetlen dolog jellemezte: mindennek a tagadása. Kijelentette: óriási károkat okoz, hogy a baloldal politikai okokból igyekszik csúsztatásokkal bemutatni Magyarországot, sőt, időnként egyértelmű valótlanságokat állít. Példaként említette, hogy Márki-Zay Péter a jelenlegi háborús helyzetben arról beszélt, hogy Magyarország katonákat küldene Ukrajnába. Szó sincs ilyesmiről, ráadásul senki nem is kért ilyet Magyarországtól – mondta Kovács Zoltán –, ugyanakkor egy ilyen kiélezett helyzetben ez a kijelentés akár bajba is sodorhatja az országot.

A bemutatón Kovács Zoltán életveszélyesnek nevezte, ha a demokrácia nevében demokratikus legitimációval nem rendelkező szervezetek döntő befolyással lehetnek politikai döntésekre. Szintén életveszélyesnek nevezte, ha mások döntenek azok helyett, akik erre jogosultak – hangsúlyozva, hogy a magyar kormány ez ellen küzd. Emlékeztetett: a magyar kormány demokratikus választásokon szerzett háromszor is kétharmados, alkotmányozó többséget, és ezt az NGO-k, illetve a velük együttműködő médiumok és véleményformálók sem kérdőjelezhetik meg.

Forrás: Nézőpont Intézet; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)