Választás 2022 – Kétszázhatvanhét párt indulhat a választáson áprilisban
Csaknem kétszázhetven párt indulhat az április 3-ai országgyűlési képviselő-választáson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint. A testület nyilvántartásában kétszázhatvanhét jogerősen bejegyzett párt szerepel. Tavaly ötvennyolc pártot, míg 2022-ban eddig ötöt jegyeztek be jogerősen. 2018 óta százhetvenkét pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből csak harmincnégyet töröltek az OBH nyilvántartása szerint. A 2018-as országgyűlési választás előtti évben hetven pártot jegyeztek be a bíróságokon; a 2014–2018 közötti időszakban száztizenhat, a 2010–2014-es választások között pedig ötvenegyet alapítottak.
A pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hét még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz–Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum – jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség –, a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt. A rendszerváltás idején, 1990-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll, a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint a felszámolási eljárás 2021. július 1-jén indult. A rendszerváltás idején, 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt a legutóbbi országgyűlési választás óta, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Biró István
