A háború ellenére képes növekedési pályán maradni a magyar gazdaság
A háború miatti szankciók negatív hatásokat fejtenek ki mind az európai, mind pedig a magyar gazdaságra, ugyanakkor a tavalyi, több mint 7 százalékos gyarapodás után az idén is 3-4 százalékkal bővülhet a hazai GDP - mondta Varga Mihály a Figyelő hetilapban csütörtökön megjelent interjúban.
Felidézte, hogy a korábbi növekedési prognózist újra kellett gondolni, mivel az inflációs pálya megváltozott, és az eddig félmilliós ukrán menekülthullám is rendkívüli intézkedéseket igényel.
Nehéz megbecsülni a szankciók hatását a magyar gazdaság szereplőire
- ismertette.
Ugyanakkor fölkészültünk erre az időszakra is: a hazai gazdaságot jelenleg nagy megtakarítási ráta jellemzi, és ehhez kis hitelállomány kapcsolódik. Ez jelentheti azt is, hogy a vállalataink képesek kapacitásokat bővíteni, a háztartások pedig fenn tudják tartani a fogyasztási szintet
- vélekedett a pénzügyminiszter.
Varga Mihály rámutatott: a hiány- és adósságmértéket a koronavírus hatásai befolyásolták.
A számtalan beruházásélénkítő program, a munkabér utáni támogatás, az adókönnyítések mind azt a célt szolgálták, hogy a magyar gazdaság minél kevesebb sérüléssel jöjjön ki a pandémia okozta visszaesésből, és a munkahelyek megmaradjanak
- hangsúlyozta.
A büdzsét nem hagyjuk szétcsúszni
- szögezte le.
Helyes döntésnek nevezte, hogy a múlt év végén megnövelték Magyarország pénzügyi tartalékait, 350 milliárdos kiadási plafonnal korlátozták a tárcák költését, nem engedték elkölteni a minisztériumok teljes 2021-es kereteit, elhalasztották 755 milliárd forintnyi beruházás megkezdését és az idei hiánycélt is 5,9-ről 4,9 százalékra csökkentették. A miniszter beszélt arról is, hogy az uniós helyreállítási program vissza nem térítendő része kétezermilliárd forint, emellett a hitelrészt is igénybe kívánják venni. A pénz jó részét elmondása szerint olyan fejlesztésekre is fordítanák, amelyek például az energiareformot, a diverzifikációt, a zöldátállást segítenék elő.
Az országgyűlési választásokig a pénzek visszatartásáról valószínűleg nem lesz döntés, a visszatartással Brüsszelből befolyásolni kívánják a megmérettetés kimenetelét
- jegyezte meg. Úgy vélekedett: az Európai Bizottság is tudja, hogy az álláspontja jogilag, politikailag és erkölcsileg egyaránt tarthatatlan. A pénzügyi tárca vezetője beszélt arról is, hogy 2010-ben Magyarország az IMF-lélegeztetőgépen lévő, csőd előtt álló ország volt, gyenge növekedési mutatókkal, jelentős kockázatokkal.
Azóta az ország a csődhelyzetből, az Európai Unió szégyenpadjáról az EU növekedési rangsorának élére került
- tette hozzá.
Varga Mihály végül leszögezte:
a választás tétje az, hogy az ország folytatja a felzárkózást és előz, vagy leszakad és visszajut oda, ahol 2010 előtt volt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos
