Pesti Srácok

Csehországi magyarok emlékeztek meg az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról

Csehországi magyarok emlékeztek meg az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról

Magyar emlékhelyek megkoszorúzásával és kulturális rendezvényekkel emlékeztek meg a csehországi magyarok szombaton az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulójáról.

A központi ünnepséget, amelyet a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) rendezett több más szervezettel együtt, szombaton délelőtt Prágában tartották. A csehországi magyar szervezetek és a prágai magyar nagykövetség képviselői Boros Miklós nagykövettel az élen koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc emléktáblájánál a Kisoldali téren, amely már hagyományosan a márciusi megemlékezések központja Csehországban. Szabó János, a magyar szövetség prágai helyi egyesületének elnöke a megemlékezésen elhangzott beszédében méltatta a több mint másfél évszázaddal ezelőtti márciusi események történelmi jelentőségét, valamint azok tanulságait a mai magyarság számára.

A prágai magyar nagykövetségen megtartott ünnepi fogadást követően a megemlékezés délután a nyugat-csehországi Pilsenhez közeli Dobranyban folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták Ormai Norbert honvédezredes, az első aradi vértanú szülőházán 2018-ban elhelyezett háromnyelvű – cseh, magyar, angol – emléktáblát. A Prágai Liszt Intézet a helyi önkormányzattal együttműködve ebből az alkalomból nagy érdeklődéssel kísért magyar kulturális napot rendezett a kisvárosban. A kegyeleti megemlékezés után a város főterén fellépett a prágai Nyitnikék néptáncegyüttes, valamint a Huzavonó prágai magyar népzenei együttes.

A CSMMSZ helyi egyesülete a morva-sziléziai Ostraván ünnepi klubtalálkozón előadást hallgatott meg a történelmi esemény jelentőségéről, míg a dél-morvaországi Brünnben március 15-én megkoszorúzzák a magyar jakobinusok emléktábláját a Spilberg várhegyen. A prágai Ady Endre Diákkör (AED) a hét végén ismét megtartotta a Márciusi Mulatságok elnevezésű hagyományos rendezvényét, amelyen a Kárpát-medencei országokban működő magyar diákklubok tagjai találkoznak a nemzeti ünnep alkalmával.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.