Elveszítette volt román államfői előjogait Traian Băsescu, miután kiderült, hogy a Securitate besúgója volt
Kilakoltatják állami protokollvillájából Traian Băsescu volt román államfőt, akiről a múlt héten állapította meg jogerősen a legfelsőbb bíróság, hogy egyetemi hallgatóként együttműködött az egykori kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval – közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség.
Az állami protokollingatlanokat kezelő közhasznú társaság (RA-APPS) szerint Băsescunak a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számítva 60 napon belül ki kell költöznie abból a bukaresti, Gogol utcai ingatlanból, amelyet a volt államfők előjogait szabályozó törvény értelmében utaltak ki számára. A kormányőrség (SPP) már múlt héten közölte, hogy nem biztosítja tovább a volt elnök védelmét.
Romániában a volt államfőnek megbízatása lejárta után állami protokollingatlant, irodavezetőt és titkárt, kormányőrségi védelmet, szolgálati autót bocsátanak rendelkezésére, és a mindenkori tisztségben lévő elnök járandóságának 75 százalékára jogosult. A 2001-es törvény szerint ezekre az előjogokra azonban nem jogosult volt román államfő, ha azért szűnt meg a megbízatása, mert népszavazással leváltották, vagy valamilyen bűncselekményért jogerősen elítélték. A román parlament tavaly – éppen a Băsescuval kapcsolatban felmerült besúgóvád miatt – törvénymódosítást fogatott el, amely szerint abban az esetben is megvonják az előjogokat, ha volt államfőről jogerős, végleges ítélet állapítja meg, hogy a Securitate besúgója vagy alkalmazottja volt.
Băsescuról "újonnan feltárt dokumentumok alapján" 2019-ben állapította meg a román átvilágítási testület, a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS), hogy jelentett a kommunista titkosrendőrségnek. A CNSAS közölte, hogy a Securitate már diákkorában, 1972-ben beszervezte Băsescut, aki a tengerészeti egyetemen Petrov fedőnév alatt írt volt kollégáiról elmarasztaló jelentéseket. Korábban az átvilágítási testület több ízben is igazoló jelentést állított ki arról, hogy Băsescu nem volt besúgó, különben a hatályos törvények értelmében nem is vállalhatott volna közhivatalt. Az államfői tisztséget tíz éven keresztül betöltő Băsescu – akinek mandátuma idején az alkotmány betartása felett kellett őrködnie, és többek között a bírák kinevezése és felmentése is hatáskörébe tartozott – nem ismerte el a román igazságszolgáltatás döntését; a múlt heti végzés után annyit írt közösségi oldalán, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB) panaszolja be Romániát.
A jelenleg 70 éves Băsescu 2004 és 2014 között volt Románia elnöke, államfői megbízatása lejárta után megalapította a Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek színeiben előbb szenátor lett, majd 2019-ben európai parlamenti mandátumot szerzett. Pártja a 2020-as parlamenti választáson kiesett a bukaresti parlamentből, miután nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
