Pesti Srácok

Joe Biden fiának korrupciós ügyeit már a New York Times sem söpri szőnyeg alá

Joe Biden fiának korrupciós ügyeit már a New York Times sem söpri szőnyeg alá

Mint ismert, a 2020-as amerikai elnökválasztási kampány hajrájában a New York Post terjedelmes cikket közölt a Biden család korrupciós ügyeiről. Úgy derült ki, hogy Hunter Biden, az (akkor még) elnökjelölt Joe Biden fia drogfüggő, hogy egy delaware-i szervizben felejtette a laptopját, amelynek a tartalmát látva a szerviz tulajdonosa átadta azt a sajtónak és a hatóságoknak. A feltárt botrányos ügyek döntő mértékben befolyásolhatták volna az elnökválasztás kimenetelét, azonban a közösségi oldalak a baloldali sajtóval és a demokratákkal összefogva maximális cenzúrát rendeltek el az ügyről, így az nem juthatott el a széles nyilvánossághoz. Most már a baloldali New York Times is elismerte, hogy a korrupciós botrány valóságos ügy, nem kitaláció – írja az origo.hu.

A New York Post 2020 októberében szellőztette meg a Biden család botrányos ügyeit Hunter Biden laptopjára hivatkozva, amit az elnök fia egy szervizben felejtett. A korrupciós ügy mellett szexvideók is előkerültek az amerikai elnök (akkor még elnökjelölt) fiáról, de az is kiderült, hogy Hunter súlyos kokainfüggőségtől szenved, amit titkolni próbáltak a nyilvánosság elől. Az amerikai elnök fiának a volt felesége, az 53 éves Kathleen Buhle egy botránykönyv kiadására készül, ami 2022. június 14-én jelenik meg If We Break: A Memoir of Marriage, Addiction and Healing (Ha szakítunk: Egy emlékirat a házasságról, függőségről és gyógyulásról) címmel, ahol részletesen kitálal – a laptop tartalmát megerősítve – Hunter kicsapongó életéről és kábítószer-függőségéről is.

A laptop tartalmából kiderült, hogy Joe Biden mindvégig személyesen is érintett lehetett az ügyben, ugyanis a befolyását felhasználva előnyös üzleti kapcsolatok megkötésével segíthette a fiát. Hunter korábban szervezett egy titkos találkozót édesapja és egy ukrán üzletember között. Hunter Biden 2014-től volt az ukrán Burisma nevű cég igazgatótanácsának tagja havi 50 ezer dolláros javadalmazásért, holott nem volt semmilyen cégvezetési tapasztalata. Joe Biden pedig még Barack Obama alelnökeként nyomást gyakorolt az ukrán kormányra, hogy rúgják ki azt a főügyészt, aki a Burisma és Hunter Biden korrupciós ügyeit vizsgálta.

Úgy tűnik, a demokrácia nagyobb dicsőségért küzdő Bident legkevésbé sem érdekelték a jogállamisági szabályok, ha saját fiacskájáról volt szó. Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
PestiSracok facebook image

A Twitter és a Facebook ezt követően totálisan cenzúrázta az elnökválasztást döntő mértékben befolyásolni képes híreket, ami így nem tudott eljutni a választópolgárok többségéhez. A cenzúrát később Jack Dorsey, a Twitter vezetője is elismerte a szenátus igazságügyi bizottságának meghallgatásán. A közösségi oldalak, a demokraták és a Biden család mindvégig azzal védekezett, hogy az ügy álhír.

A New York Times több mint egy évvel később úgy döntött, hogy Hunter Bidenről és ügyeiről cikket közölnek, amelyben korábbi álláspontjuknak szögesen ellentmondva beismerik, hogy az ügy valós – hívta fel rá a figyelmet a botrányt előzetesen közlő New York Post.

– írja a New York Times friss cikkében, teljesen ellentmondva a korábbi narratívájuknak. A lap erről szóló cikke azért érdekes, mert 2020 októberében teljesen kétségbe vonták a laptop tartalmát, és minden lehetséges módon próbálták elbagatellizálni az ügy jelentőségét. A New York Times korábbi állításuknak ellentmondva azt is elismerte, hogy a híres találkozó Joe Biden és a Burisma vezetője között megtörtént. Hunter üzlettársa, Tony Bobulinski is megerősítette, hogy a nevével ellátott e-mailek hitelesek, amit Bidenék nem is tagadtak.

Forrás: origo.hu; Fotó: MTI/AP/EPA/Andy Wong

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)