Kikötők híján Záhonyon keresztül hozzák az ukrán gabonát az unióba
Miután a fontos Fekete-tenger menti kikötőket a harcok miatt lezárták, Ukrajna vasúton juttathatja el jelentős gabonakészleteit az uniós piacokra. Záhony képes rá, hogy megkettőzze vasúti átrakóinak a teljesítményét – írja a magyarnemzet.hu.
Az Ukrán Vasutak (UZ) szeretné megduplázni az EU-országok felé a határforgalom kapacitását – tette közzé a RailFreight.com –, Oroszország ugyanis jelenleg blokkolja Ukrajna fő tengeri kikötőit, ezzel jelentősen megnehezíti, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek Európába jussanak. A vasúti áruszállítás fontos szerepet játszhat abban, hogy az áruk egy részét mégis el tudják szállítani a vevőkhöz – véli az ukrán vasúttársaság. A vállalat ennek érdekében minden határátkelőhelyen munkacsoportot állított fel, és a munkatársaknak intézkedéseket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk a forgalom növelésére. Az UZ a szomszédos vasúttársaságokkal, így a MÁV-val is tárgyal a forgalom növeléséről és a vámeljárások felgyorsításáról.
Az Ukrán Vasutak adatai szerint Ukrajnából évente összesen mintegy hatvanmillió tonna gabonát exportálnak; ennek 95 százaléka eddig a tengeri kikötőkön keresztül történt. Az orosz invázió kezdetétől azonban a kormány kénytelen volt lezárni Odessza kikötőjét. Már csak Izmajil és Renyi kikötője áll rendelkezésre az exportra szánt rakomány kiszállítására, ezek azonban csak kis kapacitású átrakók. Az UZ szerint március első tizenegy napjában összesen több mint százezer tonna gabonát raktak szállítóeszközre az országban. Ez 87 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Februárban 37,4 százalékkal nőtt az exportált gabona mennyisége az előző év azonos időszakához képest.
Ukrajna hazánkkal, Szlovákiával és Lengyelországgal határos. Vasúti kapcsolata mindhárom ország esetében átrakókörzetek révén működik, ugyanis az ukrán vasút széles nyomtávú pályán üzemel. A magyar–ukrán vasúti átrakókörzet Záhonyban van. A rendszerváltozás előtti évtizedben komoly korszerűsítésen és bővítésen áteső logisztikai létesítményt jelenleg csak részben használják ki. Az 1980-as években 18 millió tonnás vasúti áruforgalom az 1990-es évekre töredékére, két–két és fél millió tonnára csökkent, és ma sem több évi hárommillió tonnánál.
A záhonyi logisztikai körzet szakértők szerint a jelenlegi eszközökkel évente mintegy hatmillió árutonna továbbítására lenne képes. A közeljövőben növekedhet ez a kapacitás, ugyanis a magyar kormány a hónap elején határozatot tett közzé a záhonyi körzetben szükséges fejlesztésekről. Ez rögzíti, hogy a kormány egyetért a Záhony széles állomáson és Fényeslitke déli rendező állomáson szükséges összesen 2970 méter széles és 4618 méter normál nyomtávú vágány fejlesztésével, 18 kitérő átépítésével. Másrészt tartalmazza a határozat azt is, hogy az idei évi költségvetésben 12,4 milliárd forintot el kell elkülöníteni erre a célra.
Az ukrán vasút segítségére lehetnek a felvidéki Ágcsernyő és Dobra átrakói is, amelyeken a záhonyinál jelentősen nagyobb, mintegy kilencmillió tonna áru kezelése zajlik évente. Jelentős vasúti áruforgalmat bonyolít Ukrajna Lengyelországgal is. Lvivtől (Lemberg) mintegy nyolcvan kilométerre, a lengyel–ukrán határon található az ország egyik legfontosabb nyugati vasúti átkelője, a Mostyska–II, amely átrakóival és futómű-átszerelő létesítményeivel lehetővé teszi a normál nyomtávú európai és a széles nyomtávú kelet-európai vasúti hálózatok közti forgalmat.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
