Pesti Srácok

Macron és Scholz azonnali tűzszünetre szólította fel Putyint

Macron és Scholz azonnali tűzszünetre szólította fel Putyint

Azonnali tűzszünetre és a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésére szólította fel Vlagyimir Putyint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az orosz elnökkel szombaton folytatott 75 perces telefonbeszélgetésben.

A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint Putyin részletesen tájékoztatta partnereit az orosz és ukrán illetékesek között az elmúlt napokban lezajlott tárgyalásokról. A három vezető politikus megállapodott arról, hogy folytatják a kapcsolattartást az ukrajnai háború ügyében. A közlemény szerint a hármas beszélgetés előtt a német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt telefonon.

Putyin számos tényre hivatkozva arról tájékoztatta hivatali kollégáit, hogy az ukrán fegyveres erők "durván megsértik a nemzetközi humanitárius jogot". Az ilyen jogsértések között említette a bírósági ítélet nélküli leszámolásokat az ukrán kormány politikájával egyet nem értőkkel szemben, a túszejtést, a békés lakosság élő pajzsként történő felhasználását, vagy nehézfegyvereknek lakóépületekben, kórházak, iskolák, óvodák mellett való elhelyezését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ukrán nacionalista zászlóaljak rendszeresen akadályozzák a polgári lakosság kimenekítését célzó műveleteket, megfélemlítve a civileket. Putyin nyomatékosan kérte tárgyalópartnereit: vessék latba befolyásukat az ukrán hatóságoknál, hogy "hagyják abba az ilyen bűncselekményeket".

A Kreml sajtószolgálata nem számolt be arról, hogy hogyan értékeli Putyin az orosz–ukrán tárgyalások helyzetét 17 nappal a háború megindítása után. Az orosz elnök pénteken azt mondta, hogy a fehéroroszországi tárgyalásokon "bizonyos pozitív elmozdulások" történtek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AFP/John Thys

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.