Orbán Viktor részvételével kezdődött meg a NATO-csúcstalálkozó
Csütörtök délelőtt elkezdődött a NATO csúcstalálkozója Brüsszelben, Orbán Viktor röviddel tíz óra előtt érkezett meg a katonai szövetség székházába. A miniszterelnök a NATO rendkívüli találkozóját követően, délutántól az európai uniós országok vezetőinek csúcsértekezletén vesz részt. Mindkét esemény fókuszában az egy hónapja kirobbant orosz–ukrán háború és annak következményei állnak. Az EU-csúcsra Brüsszelben tárgyaló amerikai elnök, Joe Biden is hivatalos. A G7-országcsoport vezetői ugyancsak összeülnek a belga fővárosban csütörtökön - írja összefoglaló cikkében a Magyar Nemzet.
Portálunk is beszámolt róla, hogy Orbán Viktor tegnap videóüzenetben számolt be a diplomáciai nagyüzemről, a NATO- és EU-csúcstalálkozókon képviselendő magyar álláspontról.
Meg kell előznünk, hogy belesodorjanak bennünket egy háborús konfliktusba, nemet kell mondani azokra a javaslatokra, amelyek légi háborút eredményeznének Oroszországgal, meg kell akadályozni azokat a javaslatokat, amelyek az orosz agresszióval szembeni szankciókat ki akarják terjeszteni az energiaszektorra, és így nehéz, talán lehetetlen helyzetbe is sodornák Magyarországot
– sorolta a kormányfő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyancsak részt vesz a NATO-csúcson.
a NATO jelenlegi hivatalos álláspontja az Ukrajnában zajló háborúról teljes mértékben egybeesik a magyar nemzeti érdekkel: a szövetség korábban világossá tette, hogy nem részese a konfliktusnak, és mindent meg kell tenni azért, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain.
– hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője
Ez Magyarországnak is elemi érdeke
– húzta alá a miniszter, aki szerint fontos, hogy a NATO jelenleg érvényes álláspontja és pozíciója érvényben maradjon a csütörtöki találkozót követően is.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a találkozóra érkezve ismertette is a hivatalos álláspontot, mint mondta, a szövetség minden tőle telhetőt megtesz Ukrajna támogatására, de felelőssége az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Szerinte ennek értelmében tiszta sor, hogy sem légi, sem szárazföldi csapatokat nem küldenek Ukrajnába. A lengyel és balti javaslatról, ami repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazza az ország felett, kritikusan elmondta: ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a NATO-nak erőteljesen támadnia kellene az orosz légvédelmi rendszereket, s le kellene lőnie orosz katonai repülőket. A norvég diplomata egyúttal megerősítette, hogy új harccsoportokat telepítenének Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
