Pesti Srácok

Szarvas Szilveszter: jó lenne, ha a világ nem hülyülne tovább, és nem dobná ki az egyetemes kultúrából az orosz zseniket

Szarvas Szilveszter: jó lenne, ha a világ nem hülyülne tovább, és nem dobná ki az egyetemes kultúrából az orosz zseniket

Ukrajnát lerohanni és megtámadni bűn, háborúzni bűn, de az orosz agresszió és Putyin elítélése közben talán nem kellene a világnak átesnie a ló túlsó oldalára azzal, hogy a nagy és bűnös törlési kultúra csúcsra juttatásával most éppen mindent kukába dob, ami orosz – figyelmeztetett Szarvas Szilveszter a hivatalos Facebook-oldalán publikált, Dosztojevszkij művét idéző „Bűn és bűnhődés” című írásában. A PestiSrácok.hu és a Pesti TV hírigazgatója hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha a világ nem hülyülne tovább, és egy laza csuklómozdulattal nem dobná ki az egyetemes kultúrából az orosz kultúrát és az orosz zseniket.

Szarvas Szilveszter – akinek nemrég indult el hivatalos Facebook-oldala – felidézte, hogy minap az angliai Exeter koncertközönsége felháborodott és tiltakozott, hogy a Madaras Gergely vezényelte Bournemouthi Szimfonikus Zenekar Csajkovszkij 6. Patetikus Szimfóniáját is műsorra merte tűzni. A zenészeket hangos nézőtéri vita zavarta meg, mondván, ilyen szörnyűségek közepette nem lehet orosz zeneszerző művét játszani. A koncertet Madaras Gergely mentette meg, aki elmagyarázta a közönségnek, hogy számára különösen személyes élmény, ha Csajkovszkijt, Sosztakovicsot vagy Sztravinszkijt játszik, vezényel.

– jegyezte meg a szerző.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá, rámutatva, hogy a világirodalom legnagyobb szerzőitől mégsem kellene megfosztani az emberiséget.

– zárta gondolatait Szarvas Szilveszter.

Forrás: Facebook; Fotó: PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.