Uniós csúcs: Macron szerint a háború hatására az EU gyorsabban és erősebben változhat
Emmanuel Macron szerint a koronavírus-járvány hatására változásnak indult Európai Unió "még gyorsabban és még erősebben fog változni" az ukrajnai háború hatására. A francia államfő ezt csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett informális találkozója előtt mondta, amelyet az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendez.
Ez a háború "történelmi döntések" meghozatalára készteti a 27 tagállamot "Európánk felépítésének teljes újrafogalmazása" érdekében
– fogalmazott a köztársasági elnök, annak a reményének adva hangot, hogy az energetika és talán a mezőgazdaság terén is döntések születhetnek március vége előtt, míg a védelmi kérdésekben feltehetően egy májusi rendkívüli találkozón hozhatnak döntéseket a tagállamok vezetői.
Ukrajna az EU-ban?
A találkozó kezdete előtt több ország vezetője is jelezte, hogy Kijev európai uniós csatlakozási folyamatát csakis hosszú távon tartják elképzelhetőnek, és kizárták annak lehetőségét, hogy Ukrajnát hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítsa az Európai Unió.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háború kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, és videoüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
Nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz
– mondta Mark Rutte holland miniszterelnök. Hozzátette: "Ukrajna uniós csatlakozása hosszú távú kérdés. (...) Meg fogjuk erősíteni, hogy intenzíven kívánunk együttdolgozni Ukrajnával, ezt tesszük már most is, függetlenül a csatlakozási jelöltség perspektíváitól".
Ukrajnát az európai családunk tagjának tekintjük. Szabad és demokratikus Ukrajnát szeretnénk, amellyel közös a sorsunk
– fogalmazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó előtt.
Megosztottak a tagállamok Ukrajna csatlakozását illetően
A 27 tagállam megosztott Ukrajna esetleges uniós csatlakozását illetően, amely egyhangú döntést igényel. Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három balti állam vezetésével – már jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.
Meg lehet-e nyitni a csatlakozási eljárást egy háborús országgal? Nem hiszem. Be kell zárni előtte az ajtót és azt mondani, hogy soha? Az pedig igazságtalan lenne
– mondta Emmanuel Macron. Franciaország már korábban is óvatosan nyilatkozott Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásáról.
Nem szabad olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani
– fogalmazott február végén a francia elnöki hivatal, felhívva a figyelmet arra a dilemmára, hogy mi fog történni, ha Oroszország elfoglalja Ukrajnát.
Ukrajna, továbbá Moldova, a balkáni országok és Georgia számára a válasz nem feltétlenül a csatlakozás az Európai Unióhoz, amely nem eléggé felvértezett ahhoz, hogy kockázatmentesen terjeszkedjen. Fontos viszont, hogy még szolidárisabbak legyünk, és reagáljunk ezen országok vágyaira
– vélekedett a francia elnökség.
Nem várhatók döntések
A csúcstalálkozó végén nem várhatók döntések, a tagállamok vezetői elsősorban a következő hónapok politikai irányvonalait kívánják meghatározni. A zárónyilatkozat tervezete mindamellett, hogy a 27 tagállam megerősíti a NATO kulcsszerepét, kifejezi azon szándékát, hogy többet és jobban kíván beruházni a védelmi kapacitásokba, valamint az ipari együttműködéseket és a közös beszerzéseket kívánja erősíteni. A védelmi stratégiáját az EU még ebben a hónapban várhatóan közzéteszi.
Az állam- és kormányfők megvizsgálják az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint az EU már az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti keresletét. Az uniós bizottság nem orosz beszállítóktól szerezné be a földgázt, egyúttal növelné a biometán, a megújuló hidrogén, valamint a cseppfolyósított gáz importját. Ezzel egyidejűleg csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok háztartási felhasználását is. Továbbá előmozdítaná az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelését. A gáztározói kapacitások megerősítése, valamint az elektromosáram-piac működésének a Spanyolország és Franciaország által szorgalmazott optimalizálása is napirenden lesz, ahogyan az energiaár-emelkedés európai fogyasztókra gyakorolt hatását csökkenteni hívatott új, sürgős intézkedések is.
A brüsszeli testület iránymutatást is előterjesztett a tagállamok számára. Ebben megerősítette az árak kivételes körülmények esetén történő szabályozásának lehetőségét. Az uniós állami támogatási szabályok arra is lehetőséget kínálnak a tagállamoknak, hogy rövid távú támogatást nyújtsanak a magas energiaárak érintette vállalatoknak, és közép- és hosszú távon segítsenek csökkenteni kitettségüket az energiaárak ingadozásának.
Franciaország szeretné az európai partnereit meggyőzni egy újabb gazdaságösztönző csomag elfogadásáról, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló 800 milliárd eurós alap mintájára.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
