Pesti Srácok

Választás 2022 - Kisorsolta a közmédia a politikai reklámok sorrendjét

Választás 2022 - Kisorsolta a közmédia a politikai reklámok sorrendjét

Kisorsolta a közmédia a referendumról szóló, valamint a parlamenti választáson listát állító pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok politikai reklámjainak közvetítési sorrendjét – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtó- és marketingirodája pénteken az MTI-vel.

A közleményben emlékeztettek: a köztársasági elnök által április 3-ra kiírt választásra hat párt, illetve pártszövetség és tizenkét országos nemzetiségi önkormányzat állított listát. Hangsúlyozták: a közmédia felkészült a jelölőszervezetek politikai reklámjainak fogadására, és minden szükséges lépést megtett az esélyegyenlőség és a kiegyensúlyozott szerepeltetési arány biztosítására. A tájékoztatás szerint a Nemzeti Választási Bizottság február 26-i döntését követően a politikai reklámok jogszerű és a választási esélyegyenlőséget biztosító közzétételének megvalósulását felügyelő Közmédia Választási Iroda, közjegyző jelenlétében, sorsolást tartott a listát állító pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok politikai reklámjainak, valamint a választásokkal egy időben tartott népszavazásról szóló felhívások közvetítési sorrendjéről. Kiemelték: a Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója által vezetett választási iroda feladata annak a felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampány és a választások ideje alatt is megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Így a Duna Médiaszolgáltató Zrt. a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában, a Duna Televízióban és a Kossuth Rádióban naponta három alkalommal, a 6-8, 12-14 és 18-20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül biztosítja a politikai reklámok közzétételét: a népszavazásra vonatkozó, valamint a listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjait egymást követően teszi közzé, a jelölőszervezet által megjelölt napon és idősávban – fogalmaztak.

A jelölőszervezet egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb harminc másodperc időtartamban kérheti a politikai reklám közzétételét, egy napon azonban akár mindhárom idősávban is. Egy reklámspot maximális időtartama legfeljebb harminc másodperc lehet – ismertették. Felhívták a figyelmet arra, hogy a politikai reklámok megjelenési sorrendje az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változik. A közjegyző jelenlétében megtartott sorsolás eredményeként a politikai reklámok kezdő sorrendje a következő: népszavazás, nemzetiségi lista, pártlista. A kiegyensúlyozott szereplési arány biztosítása érdekében a következő blokkokban sorrendi rotációban követik egymást az egyes blokkelemek. Hozzátették: a közmédiának rendkívül fontos, hogy a választásokon listát állító jelölőszervezeteknek egyenlő feltételeket nyújtson, ezáltal kiegyensúlyozott, objektív tájékozódási lehetőséget biztosítson a nézőknek és hallgatóknak.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Kovács Tamás

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)