Pesti Srácok

Zugló lehet a végzete Horváth Csabának?

Zugló lehet a végzete Horváth Csabának?

Horváth Csaba nevét nemcsak a zuglói parkolási botrány sározza be. Az MSZP-s polgármesterhez köthető a K&H botrány, valamint a 4-es metró beruházásával összefüggő gigakorrupciós botrányban is meghallgatták a parlamenti vizsgálóbizottság előtt – foglalja össze a Magyar Nemzet.

Meglepő kitérők és több botrány is kísérte Horváth Csaba politikai pályafutását, ennek ellenére a mai napig stabilnak tűnt a helyzete baloldalon, a szocialisták kötelékében. Az első nagy dobása a 2002-es önkormányzati választáson volt, amikor elnyerte a polgármesteri tisztséget a II. kerületben, miután parlamenti mandátumot is szerzett az országgyűlési választásokon – írja a Magyar Nemzet.

A botrányok már ebben az időben sem kerülték el: mindjárt a 2000-es évek talán legsúlyosabb visszaélés-sorozatában, a K&H-botrányban került szóba az érintettsége. Konkrétan felvetődött a gyanú, hogy a polgármesteri hatáskörét túllépve döntött a II. kerület egyik zűrös pénzügyi befektetéséről. Horváth Csaba szoros együttműködésben volt Kulcsár Attilával és a K&H-botrányban érintett Britton Zrt.-vel, ráadásul – a korabeli hírek szerint – önhatalmúlag döntött a kerület 700 milliós befektetésének a K&H-nál történő elhelyezéséről. A Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben, és annak a gyanúja is komolyan felmerült, hogy a brókerbotrányba belebukott Kulcsár és cégcsoportja finanszírozhatta Horváth győztes kampányát 2002-ben.

A botrány nem akasztotta meg az MSZP politikusának karrierjét; bár 2006-ban alulmaradt fideszes riválisával, Láng Zsolttal szemben, így a polgármesteri posztot elbukta, de már 2004-ben a Fővárosi Közgyűlés tagja lett, ahol egészen 2019-ig különböző pozíciókat töltött be – emlékszik vissza a Magyar Nemzet. Sőt, 2006-tól 2009-ig Demszky Gábor főpolgármester helyettese volt; az oktatás, a kultúra, valamint az egészségügy tartozott a felügyelete alá. Ebben az időszakban is súlyos botrányok árnyékolták be a Városházát; ekkor volt főpolgármester-helyettes Horváth mellett a szintén szocialista Hagyó Miklós. A Demszky–Hagyó páros botrányainak szele Horváth Csabát is elérte; az uniós szinten is górcső alá vett, a rendszerváltás utáni legnagyobb korrupciós ügyként emlegetett 4-es metró beruházását vizsgáló parlamenti bizottság is beidézte őt meghallgatásra.

PestiSracok facebook image

Horváth 2009 szeptemberében megkapta az akkor már csődközelben lévő BKV felügyeletét is, és három hónap türelmi időt kért a BKV rendbetételére. Akkor már Bajnai Gordon miniszterelnök vezényelte a brutális megszorításokat, miután a Gyurcsány-kormányok hibás politikája és a pénzügyi világválság együtt csődközeli állapotba juttatta az országot. Ebben a helyzetben várt három hónapon belül harminc milliárdos kormánytámogatást a BKV-nak Horváth. Az események azonban felgyorsultak; 2009 októberében felbontotta a koalíciós szerződést az MSZP és az SZDSZ, a szocialisták pedig visszahívták főpolgármester-helyetteseiket, így Horváth Csabát is, akit Bajnai Gordon Budapest kormánybiztosának nevezett ki.

Horváth Csaba többször is megpályázta a főpolgármesteri posztot. Először 2010-ben indította az MSZP Tarlós István ellen, aminek súlyos vereség lett a vége, hiszen Horváth mindössze 29 százalékot ért el Tarlós 53 százalékával szemben. A 2010-es kampány egyik legkomikusabb ígéretét tette, amikor azzal próbálta a népszerűségét növelni, hogy megválasztása esetén ingyenessé teszi a fővárosi tömegközlekedést, miközben csődközelben volt a BKV. A 2014-es önkormányzati választáson végül nem ő indult, Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter lett az ellenzék közös jelöltje, majd 2019-ben újból nekifutott a főpolgármester-jelöltségnek, azonban még a startvonalig sem sikerült eljutnia. Az első alkalommal kipróbált ellenzéki előválasztás csúnya kudarccal végződött számára, mivel alig ért el 19 százalékot, míg Karácsony Gergely 81 százalékot kapott.

Ezek után vigaszdíjként Horváth Csaba megkapta a zuglói polgármester-jelöltséget. Ez sokak számára meghökkentő volt, mivel Horváth tősgyökeres II. kerületi, semmilyen kötődése nem volt Zuglóhoz. Ennek ellenére siker koronázta a kampányát, a hagyományosan baloldali többségű kerületben legyőzte a fideszes Rozgonyi Zoltánt. Zuglói polgármesterként egyből a teljhatalom megszerzésére törekedett, de a korábbi gigabotrány ellenére nem tudott szakítani a Kupper Andráshoz köthető parkolócéggel sem. Sőt, újabb megbízásokkal jutalmazta a pénzembert. Horváth Csaba polgármesteri kinevezése után nem sokkal javasolta az önkormányzatnak, hogy Zugló újabb négy évre szóló parkolási üzletet kössön Kupper András (korábbi) cégével, a C-Ware Kft.-vel. Kuppert – éppen egy zuglói ügy kapcsán – korábban nyolcvanezer rendbeli csalás miatt elítélte a bíróság, a cég ugyanis engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti körúton.

Így jutott el Horváth a legfrissebb botrányig, ami a politikusi karrierjének végét is jelentheti. A zuglói parkolási botrányban egy, a Magyar Nemzet birtokába jutott vallomás szerint Horváth Csaba még 2016–2017-ben a parkolási bevételekből realizált nyereség felét elkérte magának és társának, illetve még három alkalommal hárommillió forintot követelt és kapott külön. Cserébe azt ajánlotta fel, hogy ha főpolgármesterré választják, akkor meghálálja. Horváth Csabát az ügyészség befolyással üzérkedéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítja, és már ki is hallgatta.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)