Pesti Srácok

Brüsszelre panaszkodnak az ukrán menekültek

Brüsszelre panaszkodnak az ukrán menekültek

Kiakadtak az ukrán menekültek a belga hatóságokra. Elmondásuk szerint ugyanis a hatóságok szándékosan teremtenek számukra olyan feltételeket, hogy elüldözzék őket az országból. A jelek arra utalnak, hogy a brüsszeli illetékesek valóban nem fogadták olyan szívesen az ukrán menekülteket, mint a korábbi migrációs válságokkal érkezőket.

A Belgiumba érkező ukrán menekültek többek között tartózkodási engedélyre, megélhetési támogatásra és orvosi ellátásra jogosultak, azonban a hosszadalmas bürokratikus eljárások megnehezítik a beilleszkedési folyamatot – írta a The Brussels Times belga hírportál pénteken. A hírportál a VRT televízió riportjára hivatkozva azt írta, hogy az Oroszország által indított háború elől menekülő ukránokat befogadó családok arra panaszkodtak, a hatóságok „rendkívül lassan kezelik” a menekültdossziékat, ami pénzügyileg hátrányos helyzetbe hozza a kérelmezőket. Egy Vaszil nevű ukrán menekült azt nyilatkozta a tévéműsornak, hogy akár három hónapig is eltarthat, hogy megkapják a szükséges dokumentumokat. Hozzátette, hogy a fővárosban, Brüsszelben, ő és partnere már szembesült a szigorú belga bürokráciával és a kerületi hivatalnokok „packázásaival”, de más településeken sokkal rosszabb a helyzet. Véleménye szerint igen nehéz a helyzete azon ukrán menekülteknek, akik a flamand régióban fekvő Antwerpenbe érkeznek.

– tette hozzá. Antwerpen közigazgatásának az elmúlt hetekben mintegy háromezer ukrán menekült aktáját kellett feldolgoznia, ami különösen nehéz feladatnak bizonyult – írta a Dutchnews. A VRT műsorában megszólaltatott menekült családok megkérdőjelezték a városvezetés felkészültségét a menekültek befogadására. Az állításokra reagálva Bart De Wever, Antwerpen polgármestere elismerte, hogy voltak adminisztratív problémák, de hangsúlyozta, hogy „háromezer menekültet nem könnyű kezelni”. Visszautasította azt a kritikát, hogy a város nincs felkészülve, és ehelyett a „káoszért” a szövetségi kormányt tette felelőssé, amely szerinte minden terhet a városokra és községekre hárított. Hozzátette azonban, hogy a következő napokban „a legsürgetőbb problémákat megoldják”, és minden érintettel felveszik a kapcsolatot, hogy digitálisan küldjék el dokumentumaikat a hatóságoknak.

PestiSracok facebook image

Forrás: Mandiner; Fotó: ANADOLU AGENCY VIA AFP/2022 ANADOLU AGENCY/EMIN SANSAR

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!